Erdőkóstoló

Régen szinte mindenhol házilag készült az ecet, és szinte mindenféle gyümölcsöt felhasználtak ehhez, de leginkább a vadalmát és a vadkörtét. Voltak olyan települések is melyek ecetkészítésre specializálódtak, házaló ecetárusaik árulták a különféle eceteket. Aztán a nagyüzemi ecetgyártás kiszorította a házit. Pedig nagyon finomak a házilag készített ecetek, és még annál is finomabbak a házi vadgyümölcs ecetek. Már nem először írom, hogy ezek aromásabbak a termesztett gyümölcsöknél, szerintem. Készítettem is bőven, többfélét. Hígítva, italként is lehet őket inni, annyira finomak, és valószínűleg fogom is így fogyasztani többségüket, mert a citromléhez hasonlóan egészségesek. Persze salátákhoz és más ételek savanyításához is jók lesznek.

Készítésük egyszerű, csak gyümölcs, cukor, víz, meleg idő és némi, napi kevergetés mellett, várakozás kell hozzá. A gyümölcsöket apróra vágva, a puhábbakat pépesítve, jó félig töltöttem egy-egy befőttes üveget. Volt háromliteres, egyliteres és ötliteres is. Majd feltöltöttem felforralt, majd langyosra lehűlt vízzel annyira, hogy maradjon hely az erjedő, habzó anyagnak is, tehát nem teljesen tele. Majd literenként legalább két evőkanál cukrot adtam hozzájuk. Amelyiknek cukortartalmát kevesebbnek gondoltam, mint pl. a csipkéét, ahhoz 4 kanállal is tettem. Magasabb cukortartalommal erősebb ecetet kapunk. Az üvegeket tüllhálóval lekötöttem, és napos meleg helyre tettem. Én éjszakára sem vittem be, csak letakartam, mert túl sok volt, de ajánlott éjszakára is melegre tenni őket, mert a hidegben leáll az erjedés.

Készítettem vadalma, vadkörte, csipkebogyó, áfonya, kökény, szilva, szeder és füge ecetet is. Mindegyiknél elég gyorsan megindult az erjedés. Amikor a forrás megállt, már nem habzott, nem pezsgett, letisztult és megkóstolva is ecet volt, késznek nyilvánítottam őket. Többszörös rétegű tüllhálón, többször leszűrtem. Végül egy ülepítés után, az üledékmentes, tiszta levet üvegekbe töltöttem. (Ha benne marad a seprű, az üledék elkezdhet újra forrni.)

Értékelésük:

Mindegyik más ízű, benne van gyümölcs aromája, illata és gyönyörű színük lett. Mindegyik különleges. Nálam a sorrend: vadalma, áfonya-kökény, vadkörte, füge és a többi. Mindegyik bőven veri a bolti eceteket, bár persze egyik sem annyira erős. Ha valaki erősebbre szeretné készíteni, akkor leszűrés után ismét adjon a léhez cukrot, literenként 2-3 kanállal, és erjessze újra.

Tippek:

1. Minden hulladék (de nem penészes) gyümölcsből lehet készíteni ecetet. Én az aszalásnál visszamaradt csutkákat, a vadalmavízből és vadkörtecsűgörből leszűrt gyümölcsöt, és a túlérett gyümölcsöket is felhasználtam. Még most is készül egy-két üveggel.

2. Először celofánnal kötöttem le az üvegeket, hátha még forrdogálnak, nehogy robbanás legyen belőle. Ha még forr, a celofán kipúposodik. Ilyenkor érdemes visszaönteni a befőttesbe és kitenni a napra ismét.

3. Ecetkészítésről itt is, ami egy régi szakácskönyvből lehet stílusa alapján, de a forrást nem adják meg. Itt olvastam, hogyan tartósíthatók a házi ecetek. A csak nyakáig töltött palackokat szintén nyakukig vízbe állítva, fél órát forraljuk, majd a vízben hagyjuk kihűlni. A nagyobb mennyiségben készített alma és vadkörteecetemmel ezt én is meg fogom tenni.

4. Ugyanitt olvastam, hogy fagyasztásos technikával is lehet erősebb ecetet elkülöníteni a házi ecetünkből, ezt is kipróbálom majd.

5. Egészen nagy mennyiségben tölgyfa hordóban javasolt ecetet érlelni. Kis mennyiségben én a befőttes üveget javasolom. Fém, mázas vagy műanyag nem jó, hátha kiold valamit az ecet ezekből.

6. Ahol kemény a víz, ott érdemes forralt, majd lehűtött vizet használni.

Vad növényes fűszeres ecetek:

Medvehagyma és vadsnidling ecet

kakukkfüves, bodzavirágos-citromos ecetek

Magyar Néprajzi Lexikon az ecetkészítésről

erdei szeder (Rubus fruticosus)

Fosóka szilva (felénk így havják), cseresznyeszilva, mirabolán szilva vagy lotyóka

(Prunus cerasifera)

vadalma (Malus sylvestris)

Vadkörte (Pyrus pyraster)

kökény (Prunus spinosa)

csipkebogyó

fekete áfonya

füge

Már javában érik a galagonya, legalábbis a pécsi vásárcsarnokban többen is, és nagyobb mennyiségben árulják. Bár azt tartják jobb, ha megcsípte a dér, de lehet már szedni. Ára 800 Ft/ kg. Mindig megérdeklődöm, hogy mihez ajánlják az árusok, vagy mihez viszik a vevők. Szinte mindenki teának ajánlja, és veszi a termést. Hallottam még, hogy van, aki vörösborba teszi a termést, hosszabb időre beáztatva, és így a kellemest a hasznossal élvezi a kettős "vörös" és piros gyógyhatást. Talán kevesebben tudják, hogy egykor ínséges idők fontos lisztpótlója is volt a galagonya kicsit lisztes állagú termése. Nyersen sokat azért ne együnk belőle. Gyerekeim nagyon szeretik a bokrokról csemegézni, kevésbé engedem, mert egészen jól elszínezi a szájat és környékét, és gyerekeknek egyébként nem is ajánlott fogyasztása.

Talán a legkevésbé ismert, hogy galagonyából is érdemes lekvárt készíteni. Nem mondom, hogy nagyon gazdaságos a munka és a lekvár arányát tekintve, de megéri, hiszen a galagonyalekvár finom, és szív- és érrendszerre ható gyógyhatása is jótékony. Lekvárt, zselét és gyümölcssajtot is lehet belőle készíteni. Mindennek az első lépése a termés gyűjtése. Szép, nagy, húsosabb terméseket kellene gyűjteni (idén ez nem könnyű). Akkor a legjobb, ha megcsípte a dér. Én, amikor alkalmam van leszedem, és a fagyasztóban tárolom a kisebb adagokat. Amikor összegyűlt egy akkora adag, hogy érdemes vele bíbelődni, akkor nekiállok, de akár egész télen is állhat a fagyasztóban. A fagyasztás jótékony hatású is, hiszen a galagonya kicsit édesebb lesz, és ha esetleg kesernyés lenne, ez a kellemetlen íze is mérséklődik.

A lekvárfőzés:

A bogyókat annyi vízben, amennyi éppen ellepi, felteszem főni. A piros színt a galagonya héjából kevés citromsav hozzáadásával varázsolhatjuk elő, tehát a főzővízbe citromsavat kell tenni, de óvatosan, nehogy nagyon savanyúvá varázsoljuk piros helyett.

Amikor megpuhultak a termések, akkor jön a neheze. Át kell passzírozni. Én paradicsompasszírozó legsűrűbb szűrőjét használva szoktam, de nem könnyű azzal sem, mert elég gyakran eltömődik. Kis adagokban ajánlom passzírozni. Ha kész, akkor ízlés szerint cukrozva, készre főzzük a lekvárt, de már nem kell sokáig, csak amíg átforrósodik. Én tartósító nélkül, tisztán dolgozva, steril, forró üvegekbe töltöm, új, szintén kiforralt tetőkkel lezárva. Van, amit celofánnal lefedve teszek el. Ezek az idő során maguktól elveszítve víztartalmukat, gyümölcssajttá válnak. De készíthető belőle gyümölcssajt is, amiről majd később írok, mert még én is ezután fogom készíteni.

Természetesen más gyümölccsel is érdemes keverni, almával, vadalmával, kökénnyel csipkebogyóval zselnicemeggyel, madárberkenyével, házi berkenyével, húsos sommal.

Tipp: Ha a galagonyát nem vízben, hanem almalében vagy meggylében (én a meggybefőtt leöntött levében, vagy a magozott meggy elrakásakor visszamaradó lében is próbáltam, amit nyáron lefagyasztottam) tesszük fel, egészen különleges ízeket kaphatunk. Érdemes kipróbálni és összehozni a nyár és az ősz terméseit és ízeit.

"Jó tudni" a vadgyümölcsök felhasználásához

Kökénylekvár és kökényes receptek

galagonyás süti

Képek a piacról:

Egyszerű és nagyszerű átalakítása a szilárd cukordinnyének, amiből mostanában már valószínűleg az utolsók érnek mindenhol, és előfordulhat, hogy már nem is elég édesek. Így kicsit fel is javítható ízük.

Az én italom így készült, de másképp is lehet: Egy pici dinnye, vagy fél nagyobb belső része, mag nélkül; két-három menta (nálam lómenta) hajtás levelei, 2,5 dl. víz, 1-2 csepp citromlé és pici reszelt citromhéj. Ha kell, édesítés, esetleg vaníliás cukor is jót tesz. Mindezeket összeturmixolva született a cukordinnye ital. Nekem nagyon ízlett.

Mennyei vadmentás görögdinnye ital

További vadnövényes italok

Mese a mai ünnepnapra. Ma van a Népmese napja, Benedek Elek születésnapja. Már régen meséltem, aki régen is járt nálam tudja, mesék, erdő, fák és madarak.... itt az ideje a mesélésnek. Nem népmese, de akár az is lehetne:

Ajtónyitó tudomány

Hegyi-Füstös István meséje

A gyömrei erdőben, hatalmas nagy fa odújában, élt szüleivel egy madárfióka. Volt, aki szajkónak nevezte, volt, aki Mátyás madárnak; legtöbben így hívták: Szajkó Matyi. A kis madárfiú, apja-anyja örömére szépen tollasodott, napról-napra kijjebb merészkedett a fészkükből, a házikóból. Ágról-ágra ugrált, nézdegélt a szomszéd tölgyes erdő felé. Szülei aggódva intették:

- Ott a bokrok alján lopakodik a sárga bundás róka! Ne közelíts hozzá, mert elkap és megesz!... De kerüld az embereket is, kivált a puskás vadászt, meg a gyerekeket!

Iskolások jöttek, kirándulók. A tisztáson letelepedtek, jó érvággyal falatozni kezdtek, tízóraiztak. Majd utána fogócskáztak, bukfenceztek a zöld gyepen; nagy piros pöttyös labdát dobáltak, ugráltak, mint a kiskecskék és daloltak, meg táncoltak is nagy vígan.

A kismadár úgy el tudott gyönyörködni bennük.

Legjobban az lepte meg, hogy egy kockás inges fiúcska milyen jól érti a madarak nyelvét. Szája mindig füttyre állt, s egyre utánozta az erdő szárnyas lakóinak hangját. Úgy is hívták, hogy Fütyüri Feri. Csaukolt, mint a csóka, fuvolázott, mint a sárgarigó, s pittypalattyolt, mint a fürjkakas. A tréfás fiú szóra bírta a kakukkot, utánozta a kacagó gerlicét, úgy kaffogott, mint az álmos fülesbagoly. Mikor két ujja közé szorított fűlevéllel sipított, a nyaktekercs madár válaszolt neki, mikor tilinkózott, a szélkiáltó kezdett feleselni véle.

- Hát az én nyelvemen értesz-e? – kárált a szajkó olyan hangon, ahogy a tyúk szokott nyekerészni a baromfiudvarban.

- Hajaj – csúfolta őt a fiú, -az is valami?... – és máris utánozta a rekedtes hangot.

- Ez nem a mi beszédünk! – méltatlankodott Szajkó Matyi, s közelebb repült vetélytársához, mutatván, hogy miként kell. Ám a ravasz gyerek addig-addig csalogatta az óvatlan madarat, hogy egyszer csak – hopp! Elkapta. Menekült volna már a foglyul esett tollas vitéz, de bizony nem tudott. Rabtartója szépen sapkájába rejtette és óvatosan hazavitte zsákmányát.

- Ne félj!- vigasztalta a madárkát, - jó sorod lesz nálam! Szép kis kalitkában laksz, enni-inni bőven kapsz!

Ám a rab madárka folyton búsult, szomorkodott; szeretett volna szabadon repülni, de egyre csak beleütközött a kalitka rács-falába. Tollas társai odalopakodtak a közelébe, vigasztalták, bíztatták. Egyikük másikuk még irigyelte is az „aranyéletet”, nem tudván, milyen keserves a rabság… Ha aztán emberek közeledtek, vagy ha macska sompolygott oda, riadtan szálltak el az erdei látogatók.

Egyik hajnalon, mikor a házbeliek még aludta, a madárka szülei röppentek hozzá, oda tornácra. Óh, hogy sírtak mindahányan, de hát bizony közbül volt a kalitka rácsa.

- Hogyan menekülhetnék meg? – pityergett a rab madárka.

- Tanulj a füttyös fiútól! – tanácsolta Szajkó Matyinak az édesapja.

- Ő megtanulta a madarak beszédét, te tanuld meg az emberekét! – ajánlotta az édesanyja. Többet nem mondhattak, mert a házban ébredeztek már az emberek és elriasztották a madár papát-mamát.

Szajkó Matyi elkezdte a leckéket: megpróbálta utánozni az emberek beszédét. Ni csak, ni csak!... Egyre jobban sikerült, egyre több szót ki tudott mondani; de titkolta a tudását, ő tudta miért.

Volt Fütyüri Ferinek egy óvodás kis húgocskája, Julcsika. Ha a betegeskedő, két botra támaszkodó nagyapjuk ki kart lépni az udvarra, mindig őt kérte:

- Nyisd ki az ajtót kicsikém! És a szolgálatra kész kislány máris fogta a kilincset, s kiengedte nagyapót

Egy szép napon Julcsika gyönyörködve nézte a kalitkába zárt madarat. Milyen szép a tolla, milyen vígan szökdécsel! És a szajkó egyszer csak megszólalt utánozva nagyapót:

-Nissd ki az ajtóóót kicccsssikém!

Julcsika, ahogy már megszokta, teljesítette a kérést: kinyitott a kalitka ajtaját.

A kismadár, - huss! – kirepült, megszabadult! Szállt, szállt, vissza az erdőbe az odvas fához, ahol fészkükben papája, mamája fogadta őt kacagva, sírva örömükben.

Amikor egyszer az iskolások ismét arra járta, egy magas fáról valaki ezt kiáltotta Fütyüri Ferinek:

- Nyissd ki az ajtóóót kicccsssikém!

A fiú csodálkozva bámult a hang irányába, de az ágon egyik pajtása sem ült, csak egy vidám, tiri-tarka madárka. Szajkó Matyi.

Hegyi-Füstös István

A mese a Zöldfülű Péter zöldmesék kicsiknek és nagyoknak c. mesekönyvben jelent meg.

További zöldmesék a Zöldmesélőn: http://zoldmeselo.blogspot.hu/

Mecseki mesék: Az erdő íze és újabb mesekönyvek - Császár Levente meséi

Ma nem főzök, csak elmélkedek.

Gyerekkoromban Treszka néni hozta a gombát be a faluba Gemencből, leginkább gévagomba volt. Házaló árusként, ha kellett gombaárusítás közben hátat masszírozott. A gombát családjával közösen szedték. Férje Ferkó saját faragványait árulta, fatálakat, fakanalakat, egyebeket. Miért is jutott ez most eszembe?

Az erdei gombaárusítás és a pécsi vásárcsarnok esete miatt. Még a nyáron az erdei gombaárusítást a piac egy különlegességét áthelyezték, mert el kellett különíteni a különböző élelmiszereket. Sajnos így, szinte eldugták a piacon. Azóta most van először erdei gomba. Vásárlóként nem örülök annak, hogy az erdei gombák felkerültek az emeletre, ahol melegebb van, gyorsabban romlik a gomba, nem lehet gyorsan egyben végigszaladni a csarnokot, nem látom azonnal, ha bemegyek, hogy van gomba, és a leggyakrabban piacozó idősek, oda fel sem jutnak vagy nehezen. Nem vagyok kényelmes, nem erről van szó. Szívesebben látnék fele annyi nagykereskedő, ugyanazt áruló zöldségest, és inkább a saját, házi termésüket, sokféle fajta gyümölcsöt, zöldséget "helyi terméket" és saját gyűjtésüket áruló erdei gombaárusokat, más erdei termékárusokat, és más különlegességet, sajtokat, lekvárokat, csipkesűrítményt árulókat a fő helyen az alsó szinten. Mert azok finomabbak, és nagyobb a változatosság is. Ha máshol turista vagyok, és tudom, nem csak én vagyok így, mit nézek meg, hát a helyi piacot, ott is a gombákat, halakat, sajtokat és más helyi termékeket. Ma is emlegetem milyen fantasztikus élményem volt egy nyüzsgő erdélyi piac erdei szamóca árusításkor.

A gombaárusokkal pedig együtt érzek. Lent a vásárlók tömege, lépni sem lehet, fent a kongó üresség, semmi más csak ők és a böllérbolt. Délután, van aki kidobja, ami nem fogyott el, mert már "elindult" a gomba.

Nem tudom nem leírni, hogy főképp kik árulják a gombát. És ez így volt mindig. Treszka néni is cigány volt és még régebben is - néprajzi írások is ezt tanúsítják - mindig is idősek és cigányok, a legszegényebbek végeztek ezt a munkát. És igen cigányok most is, de nem mindenki, és igen, idősek most is, akik gombát, galagonyát, csipkét és mást gyűjtenek. A legszegényebbek, de próbálnak ebből megélni vagy kiegészíteni kevés jövedelmüket. Minden tiszteletem az övék. Értenek hozzá, rászánják az időt. Nem tudom mikor indulnak Somogyból, Zalából, hogy reggel ott legyenek a pécsi piacon, de van némi elképzelésem. Régóta szívesen beszélgetek az erdei terméket árulókkal, kicsit már ismerem is őket. Hiányoznak többen közülük. Talán nem kísérleteznek, mert nem tudják eladni, amit egy vagy többnapos erdőjárás után behoztak.

De a lényeg: Aki gombát keres fent keresse az emeleten. És reméljük előbb-utóbb sikerül valami szerencsésebb megoldást találniuk a csarnok vezetőinek, mindenki megelégedésére.

És amit árulnak: Hát nem gyönyörűek?

És még szebbek elkészítve a tányéron vagy a vázában. Milyen gomba volt most: ízletes vargánya, sárga gévagomba, szegfűgomba, nagy őzlábgomba (ezt hétvégén mi is szedtünk), mezei csiperke, vörös érdes tinórú, barna érdes tinórú, fenyő vargánya, óriás pöffeteg, piruló galóca, gyógygombaként árult pecsétviaszgomba

Néha tányérba, néha vázába való vagy illatosító
Utolsó képen levendula illatpárna
és vázába való dísz zsidócseresznye.

Egy francia kisváros gombapiacán turistaként fotózta egy barátnőm. Ő is piacra ment, mert ez a látvány turistacsalogató is. Köszönet a fotókért:

Már egy ideje szerettem volna megosztani a komlós kovászos kenyér sütésének sikeres kísérleteit. De ott akadtam el mindig, hogy nem jegyeztem fel a hozzávaló mennyiségeket. Nagymamám jut ilyenkor eszembe, aki szinte semmit nem mért, csak a keze tudta mennyi kell. Így mikor megkérdeztem, mama mennyit kell ebből vagy abból beletenni? Úgy gondolomformán, hogy jó legyen - mondta. Persze, hogy mi a jó, milyennek kell lenni egy jó kenyértésztának vagy egy kalácstésztának azt még én is most tanulom. De vannak sikeres kísérleteim. Nem is tudom, hogy mertem belevágni egy gasztroblog írásába, amikor szinte kétszer ugyanazt még soha nem sikerült, főképp megsütnöm, talán a főzés során születtek már azonosságok. Kísérletezgető vagyok, és nehezen követem a recepteket. Na a komlós korpás kenyérrel is ez a helyzet. Vannak igen sikeres kísérleteim. De amit mindenképpen megosztanék, hogy a komlós korpa tényleg működik. És még jobb, hogy nincs élesztő a kenyérben (néha érzem, hogy nem esik jól az élesztős tészta). Ezért, ha valaki kipróbálná, kísérletezzen nyugodtan saját kenyértészta receptjével, és örülnék, ha ezt meg is osztaná velünk.

A komlós korpa vagy komlós kovász használata az élesztő megjelenése előtt gyakorlat volt Magyarország több táján. Készítéséről itt bővebben.

Ez a kenyér 100 % teljes kiőrlésű lisztből,
komlós kovásszal készült, szépen megkelt.

Az én kovászom és kenyerem: Egy híg kovászt készítettem: Kb. 10 dkg teljes kiőrlésű lisztből, langyos vízzel, fakanállal kikeverhető lágyságú "tésztát", kevertem. Meleg helyen tartva, hagytam megerjedni (a leírás szerint egy nap elég, hogy megerjedjen, nekem három nap kellett, de hideg volt éppen). Ezután három maréknyi komlóvirágot és egy kanálnyi szárított akácvirágot kb. 3 dl forró vízbe tettem, pár percig forraltam. Mikor langyosra hűlt leszűrtem, és három kanálnyi búzakorpát és egy kanálnyi zabkorpát tettem a komlós lébe, majd összekevertem az erjedt tésztával. Ezt a keveréket hagytam még erjedni egy napig. Folyékony, de sűrű, barna kovász keletkezett, miután sütöttem vele, a kivett folyadékot újrapótoltam és korpát is tettem még hozzá.

A komlós kovászból 2 dl-t használtam fel egy kenyérhez. Sütöttem többféle kenyeret. 100% teljes kiőrlésűt, fehér tönkölylisztből és kb. 1/3 teljes kiőrlésűből is. Mindegyiknél szépen működött a kovász, kicsit hosszabb idejű kelesztés 3-4 óra szükséges, és közben egyszer, kézzel, újradagasztottam a tésztát. Mindegyik kenyér szépen megkelt, volt egy ami túlkelt, ezért nem lett jó. A 100 % teljes kiőrlésű is szépen megkelt, de természetesen tömörebb maradt.

A legutolsó kenyérnél mértem le pontosan a hozzávalókat, előtte csak érzésre, de nagyjából ez lehetett azoknál is az arány:

A hozzávalók nálam:

2 dl kovász

2,5 dl langyos víz

50 dkg liszt (a kovászban elég sok korpa van, tehát ehhez mérten lehet részben teljes kiőrlésű is)

1 evőkanál burgonyapehely

1 teáskanál só

1 kávéskanál őrölt kömény

1 kávéskanál méz

1 kávéskanál ecet

1 teáskanál zabpehely

Én kézzel dagasztottam, egészen addig, míg ruganyos tésztát kaptam és a zabpelyhek is kibújtak dagasztás alatt a tésztából (20 perc kb.). Régen búzaszemeket tettek a kezdő lányoknak a tésztába, akkor lehetett abbahagyni a dagasztást, amikor a búzaszemek kibújtak. Az utolsó kelesztés után egyben beleborítottam a tésztát a tepsibe (nincs még jó kenyérsütőm, de ha ez ilyen jól megy, beruházok rá) és pengével 3-4 helyen bevágtam a tetejét. Kezdetben alufóliával lefedve sütöttem, persze helyet hagyva a még kelő tésztának.

Az eredmény finom, a komló és a kömény sem érezhető ki belőle, viszont van egy jellegzetes aromája. Még rozslisztből is szeretném majd kipróbálni.

komlóvirág

Komlós kovászos kenyér vegyes lisztből, aminek a tésztájába
csipkebogyó pépet is tettem. Talán látszik, kis piros darabkák.
A forma négylevelű lóhere formájú sütőtálból adódik

A komlós kenyerek sütését sikeresnek ítélem, legnagyobb elismerés, hogy gyerekeimnek is ízlett, akik a barna kenyerekért egyébként nincsenek annyira oda.

komlós kovászos kenyér csipkebogyóval sütve

Fontos, és hasznos lehet:

Több, nyárvégén, ősszel érő vadgyümölcs magja mérgező kéksavat tartalmaz. Többek között, a fekete bodza, a zelnicemeggy (vagy zselnice), a vadalma, a kései meggy, a kökény. Ezek magjait egészben eltávolítva, a gyümölcs többi része teljes biztonsággal fogyasztható. Ha nyersen esszük, a magot nem szabad megrágni vagy feltörni.

Több, őszi vadgyümölcs ízét befolyásolhatjuk, ha szedés után lefagyasztjuk. Így valamivel édesebbek lesznek, ha van kesernyés ízük, az is mérséklődik. Régen ezért várták meg, hogy megcsípje a dér a gyümölcsöt, és ezután szedték. Kökény, galagonya, csipke éppen ezért, akár egész télen át is szedhető, persze, ha nem potyog le, vagy a madarak vagy mások nem előznek meg bennünket. A fagyasztás a nyersen történő feldolgozást is segíti. A szétfagyott sejtekből könnyebben kiszabadítható a gyümölcshús, könnyen pépesíthető, passzírozható lesz a vadgyümölcsünk, könnyen kiáztathatjuk levüket, pl. egy vadgyümölcsvízhez. Így vitamintartalmuk is megmarad. Míg főzéssel a 30 fokon elbomló C-vitamintartalmuk biztosan elvész.

A madárberkenyénél - ami nálunk ritkább, inkább északi országokban szedik, fanyar lekvárt, likőrt, szirupot, szörpöt készítenek belőle - pedig kifejezetten ajánlott a több hónapra lefagyasztás. Keserű íze így átalakul fanyar, kellemes aromává. Én majd mostanában megyek madárberkenyét keresni, remélem lesz termése.

A vadgyümölcsök is szeretnek bebarnulni főzés közben. Ennek elkerülése kevés citromsav hozzáadásával lehetséges. A citromsav nem csak a barnulást akadályozza, de elő is hozza a gyümölcsök színét. Pl. galagonya héjából így lehet kioldani piros színt, hogy ne barna hanem piros lekvárunk legyen, de többi gyümölcs is élénkebb színeket kap kevés citromsavtól.

További lehetőség, bár ez nem csak a vadgyümölcsöknél szokásos eljárás, hogy más érő, érett gyümölccsel egy kosárba vagy tálba kell tenni az éretlent és többé-kevésbé letakarni, majd sűrűn ellenőrizni, nehogy túlérjen. Az érő gyümölcs ugyanis egy növényi hormont bocsájt ki, etilént, ami megérleli a többi gyümölcsöt is. Én tegnap válogattam át a fotózáshoz összeöntött, majd folyamatosan, innen-onnan gyűjtögetett vadgyümölcsöket. Volt benne igen gyorsan érő vadkörte is. Talán annak is köszönhetően a többi, keményen leszedett csipke, kökény, galagonya is szépen puhára értek. Így most készülhet belőlük valami finomság.

Aki szeretne seggvakaró lekvárt főzni, nézzen be Aranyosfodorkához, ő most főzött. Én is főzök majd, de kicsit később.

Később tervezek még házi berkenye lekvárt, kökénylekvárt, kökénypálinkát, kökényszörpöt, kökényvizet, kökényes sütiket is, vadgyümölcs befőttet, hecsedli lekvárt és ha sikerül - az elmélet már megvan - csipkés bonbont is.

A berkenyék közül a madárberkenye, a barkóca berkenye és a házi berkenye gyümölcsét használták egykor, és bár nem túl ismertek, de még ma is. A házi berkenye termése a legnagyobb, talán ebből a leggazdaságosabb valamit készíteni.

a fotó forrása

A vadon élő házi berkenyét (Sorbus domestica) Magyarországon törvény is védi. Vagyis védett növény. Az ültetett öreg fákra is nagyon kellene vigyáznunk, matuzsálemek is vannak közöttük, kevés van belőlük. 300 éves házi berkenye Telekiben - Totoró blogján - a matuzsálemet azóta védetté nyilvánították.

Termése ehető, és felhasználható. Tavaly a piacon egy idős nénitől vettem házi berkenyét kipróbálásra. Idén kaptunk egy meghívást, hogy egy ismerős házi berkenye fáját leszüretelhetjük, de valahogy nem sikerült ezt összehozni. Így marad a tavalyi lekvár a bejegyzéshez.

A házi berkenye leszedve, nagyon gyorsan túlérik, és le is potyog a fáról. Én nyersen nem nagyon kedvelem az ilyen "szottyós" gyümölcsöket, ezért lekvár készült belőle. Félbe vágva feltettem főni, kevés (amennyi ellepi) almalében, ill. másik felét meggylében, de víz is jó. Amikor felforrt, kb. negyed órát kevergetve főztem, majd hagytam állni. Igen kevés édesítés kell hozzá, mert nagyon édes gyümölcs. Mikor langyosra hűlt átpasszíroztam. Újra forraltam és steril üvegekbe töltve, dunsztba tettem. A gyümölcshéjban és a magházban levő természetes pektin a főzés majd az állás során kioldódik és besűríti a lekvárt, nem kell külön zselésítő, de érdemes egy hideg tányérra cseppentve, csepp-próbával megnézni, elég jól besűrűsödik-e, ha nem főzéssel tovább kell sűríteni. Az almalével készültet fahéjjal ízesítettem, ez barna színű lekvár lett. (Tudom, hogy van még belőle, de nem találom, ha meglesz, utólag megmutatom). A meggylével készített pirosas színű és pikánsabb ízű lett. A házi berkenye lekvárja magában almaízű, de finom. Érdemes vele dolgozni.

meggylével főzött házi berkenye lekvár

Október 13(szombat): „Erdő íze” túra a Múzeumok Őszi Fesztiválja pécsi programja keretében

Találkozó: Pécs-Mecsekszabolcs. 21-es busz végállomása (Mecsekszabolcs templomtér) 9.30. Mecsekszabolcs környékén teszünk egy nagy kört. Erdőkben, irtáson és cserjésedő gyepekben, jelzetlen utakon és néha utak nélkül. Vezeti: Dénes Andrea botanikus. Szerencsére gomba is várható így gombaszakértőként Orbán Imre segít otthagyni, ami nem ehető. Persze azért arra igazán senki ne számítson, hogy nagyon sok gombát visz majd haza, de reméljük megismerkedünk több fajjal is. Visszaérkezés: 13 óra körül ugyanoda. Aki gombát szeretne gyűjteni, hozzon kosarat, papír vagy vászonzacskókat, kést. Vadgyümölcsökkel, egyéb ehető fajokkal is elsősorban ismerkedünk, gyűjtésük időigényesebb, de nem kizárt. A távolság nem lesz nagy, egy-két kisebb és egy nagyobb kaptató várható.

Október 22. Erdőkóstoló túra Cserkúton a Mecseki Ökocsalisokkal (szervezés alatt)

November 10 (szombat): Erdőkóstoló előadás 19 órakor, Márton napon, a Múzeumok Őszbúcsúztató Éjszakáján a Természettudományi Múzeumban. Az őszt 16 órától 22 óráig búcsúztatjuk a Természettudományi és a Néprajzi Múzeumban sok-sok egyéb gyerek és felnőtt programmal. Egész estére szóló belépő a két múzeum minden programjára: 600 Ft (teljes árú), ill. 400 Ft.(diák nyugdíjas)
Múzeumok Őszi Fesztiválja további programjai (Pécs)

November 14. 15.30.

Néprajzi adatok a vadon termő tápláléknövények felhasználásáról Baranya megyében (Dénes Andrea) - Előadás a Magyar Biológia Társaság Pécsi csoportjában. - Pécs Széchenyi tér 11. (Ciszterci Nagy Lajos Gimnázium előadója)

November 28. (szerda) 17 óra. A Mecsek Egyesület Ötórai beszélgetése: Amit erdő és rét kínál - Ehető vad növények a Mecsekben. Helyszín: Pécs, Rét utca 8. - Mecsekerdő Zrt székháza.

December 5. (szerda) 15.30.

A vadon élő növények felhasználása a táplálkozásban, a Kárpát medencében
élő magyarság körében (Dénes Andrea, Papp Nóra, Babai Dániel, Czúcz Bálint, Molnár Zsolt) - Előadás a Magyar Biológia Társaság Pécsi csoportjában. - Pécs Széchenyi tér 11. (Ciszterci Nagy Lajos Gimnázium előadója)

Nyár végétől, ősszel a legtöbb növény felkészül a télre. Azon fajokat, melyeknek föld alatti szerveit, gyökerét, gumóját, hagymáját fogyasztjuk, ősztől, tavaszig érdemes gyűjteni, hiszen a föld alatti szerveikben raktározva, azokat jól feltöltve vészelik át a telet, és ilyenkor a legegészségesebbek, legtartalmasabbak.

A csicsóka (Helianthus tuberosus) is ilyen faj. A csicsókát piacon egyre többen árulják, és kivadulva is találkozhatunk vele, olykor nagy mennyiségben. Különösen patakok mentén szeret terjedni, de nem a vízben, hanem a patakmeder oldalában. Jól szaporodó gumóival a terjedés gyorsan megy. Még a 17.században került Európába Amerikából. Sokfelé ültették. Szántóföldek szélén ottmaradva, önálló életre kelt. Aki találkozik vele, az szedje bátran, mert ez az a növény, amit nem tilos szedni sehol, mert veszélyes inváziós fajként, özönnövényként tartja számon a természetvédelem. Vadon gyűjtve biotermék is, de azért ajánlott odafigyelni, hol gyűjtjük. Utak, szennyezett patakok mentén, inkább hagyjuk ott, de tiszta helyen szedhető.

Érdemes is gyűjteni, mert igen egészséges. Erősíti az immunrendszert, inulintartalma igen jó hatású cukorbetegség esetén, és megelőzésében. Magas rosttartalma szintén jótékony hatású, segíti a bélműködést és a fogyókúra esetén is hasznos. (A csicsókáról még többet itt, és itt is). Aki szedi, vagy vásárolja mindig a fiatal, idei gumókat keresse, az idősebb, sötétebbek kemények, és rossz ízűek.

Felhasználása szinte ugyanaz, mint a burgonyáé. Édességét lehet mérsékelni pl. burgonyával vegyesen használva. A nagyon fiatal, pl .mostanában szedett kesze-kusza gumókat körömkefével alaposan megmosva nem kell meghámozni, főzve, sütve, vajban fokhagymával, vagy esetleg medvehagymával párolva "szőröstől-bőröstől is finom". Tavasz felé közeledve már ajánlott a hámozás, de akkor már az, könnyebb, mert nagyobbak a gumók.

Virágzó csicsóka.
Gumóinak inulintartalma a legmagasabb.
Az inulin hatásairól az életcentrumban,
és a fotót is onnan kölcsönöztem

http://herbacio.ezermester.hu/cikk-5607/Csicsoka
Édesburgonyának is nevezik nálunk a csicsókát, hiszen édes és burgonyaszerű. De édesburgonya a trópusi eredetű batáta is (Ipomoea batatas), ami szintén kapható néhol. Kivadulva nem él nálunk. Vásárláskor érdemes tisztázni melyik édesburgonyát árulják.

Mindig próbálkozom, hogyan lehet tartósítószer nélkül, vitaminokban gazdagon, cukormentesen tartósítani. Most éppen vadgyümölcsszörpöt.

csipke, galagonya, kökény

Sajnos, ha gyümölcsből, vitaminban gazdagon, hidegen készül valami, akkor nem lehet hőkezelés. Ekkor kellene tartósítószer. Ha van hőkezelés, akkor több vitamint is kivégeztünk. És ismét sajnos, a cukor, amit mellőznék, szintén működik tartósítószerként, bár a hidegen készült italok éppen a cukor hozzáadása miatt erjednek meg hamarabb. Én ha lehet, kerülöm a répacukrot. Családi örökségként, a túlsúly és a cukorbetegség veszélye miatt. Gondolom gyerekeimnél is veszély lehet, így náluk is igyekszem minél inkább mellőzni, úgy is kapnak eleget az iskolában.

vadkörte

Sokszor készítettem már ázalék italokat (a blogon is), és nekem jól beváltak, finomak. Nem próbáltam ki, de jó tippet kaptam bodzavirág ital tartós eltartására még a tavasszal. Mégpedig azt, hogy cukormentesen kiáztatva a virágot, majd hűtőben tartva az ázalékot, bármeddig eláll. Édesíteni pedig utólag, akkor kell, amikor éppen isszuk. Olvastam, hogy régen a vadkörtecsűgör, és a vadalmavíz - szintén áztatott italok - hónapokig, akár karácsonyig is elálltak a hideg pincékben. Ezekhez sem adtak cukrot, csak a gyümölcsöt.

A gyümölcslé-szörpök (centrifugált, kicsavart) sajnos gyorsan megerjednek, csak tartósítóval vagy hőkezeléssel tarthatók el, de természetesen úgy is lehet, sőt kell fogyasztani őket, hiszen a hő hatásra elbomló vitaminokon kívül, számos más, kedvező élettani hatású, egészséges anyagot is tartalmaznak. Vagyis a legjobb ilyet is, olyat is készíteni

Ezekből kiindulva, a hideg szörpkészítésre próbálkozásom a következő volt: Egy 2 l-es befőttes üvegbe meleg vízben, majd hideg vízben, többször, alaposan megmosott vadgyümölcsöket tettem. Vegyesen galagonyát, vadkörtét, csipkebogyót, kökényt, két citrom levét és citromkarikákat. Mivel éppen birsalmát is dolgoztam fel, néhány birsszeletet is került az üvegbe. Jó félig megtöltöttem az üveget gyümölccsel, hogy jó zamatos ázalékot kapjak majd, hiszen szörp lesz, amit hígítva iszunk. Feltöltöttem hideg vízzel az üveget, majd a vizet a gyümölcsről leöntve, egy lábasba leszűrve, felforraltam, majd lefedve állni hagytam. Mikor már nem volt forró, de még meleg, a gyümölcsökre öntöttem, és celofánnal lekötöttem (csak azért celofánnal mert erre az üvegre nem volt csavaros tetőm.) Három napig ázott. Tovább szerintem akkor állhatna, ha nem teszünk bele citromot, a citrom e leggyengébb pont.

Illatos, finom gyümölcsvíz keletkezett. Meghatározó, karakteres ízt a vadkörte adott (szednem kell még valahol!!!) de a színe nem volt túl bizalomgerjesztő, ezért hibiszkuszvirággal színeztem. Kb. 1 dl vízzel, egy evőkanál hibiszkuszvirágot leforráztam, majd állni hagyva, langyosan rászűrtem a gyümölcsvízre (legközelebb rögtön beteszem a hibiszkuszvirágot is a gyümölcsök közé). Édes szörp úgy lett belőle, hogy egy keveset az elkészült gyümölcsvízből langyosra melegítettem, amiben mézet oldottam fel. 1 l szörphöz 10 kanál méz szükséges szerintem, vagyis deciliterenként 1 evőkanál. Cukorral is készíthető, és persze a későbbi hígítás mértékétől is függ az édesítés, de dl / kanál méz jó aránynak tűnik, így nagyjából kellemesre hígítható.

Később többet készítek, és a kész gyümölcsvizet előzetesen sterilizált üvegekbe töltve, lezárva, méz és cukormentesen, hidegre, a kamrába teszem. Reményeim szerint így eláll. Mézet / cukrot felhasználás előtt, literenként adok hozzá, és ha elfogyott, akkor édesítem a következő üveget. Túl sokat persze nem kell készíteni egyelőre, hiszen lesz vadgyümölcs még talán egész télen is. Kökény galagonya, csipke valószínűleg, vadkörte sajnos nem, de anélkül bármikor készíthetek egy egy ötliteres adagban. Talán majd tél végén készítek többet, hogy még maradjon tavaszra is, amikor már nem lesz friss vadgyümölcs.

A kiázott gyümölcsöt sem dobom ki, majd belefőzöm lekvárba, addig is fagyasztóba teszem.

További, hidegen készült, áztatott italok:

Áztatott, vadvirágos, hideg italok

Pamukalmás vadmentás ital a vadalmafák emlékére

Mennyei vadmentás dinnyeital

Vadkörtecsűgör

vadalmaviz

Még van tavalyi kökénylekvárom, amit a közeli új lekvár reményében már nem érdemes tartogatnom. Valamint éppen birsalma sajt készítésébe fogtam, így volt elég sok birsalma pépem is. Persze mindkettő frissen is elkészíthető. Mindenesetre a süti ötlete ezeknek köszönhető. Így háromszínű gyümölcsös-diós pitét készítettem.

Pite tészta:
(38 x 23 cm-es tepsibe)

50 dkg liszt
2 kanál méz vagy 6 dkg cukor + 1 cs. vaníliás cukor vagy csepp vanília aroma
6 dkg zsír vagy vaj, esetleg olaj is jó, már azzal is készítettem
1 egész tojás
tejföl kb. 3-4 kanál, annyi hogy jól összeálló, gyúrható, nyújtható, nem ragacsos tésztánk legyen
fél csomag sütőpor
1 citrom reszelt héja + pici citromlé
a fentieket összegyúrom, míg a töltelék készül, hűtőbe teszem

Töltelékek:

1. Birsalma töltelék
Birslekvár vagy friss birsalma pép kb. fél liter. 6-8 birsalmát megtisztítva, cukormentes vízben feltettem főni, nagyobb darabokban. Amikor megfőtt, a levet leszűrtem (a felesleges lé finom ital). A birsalma darabokat apróra vágtam, majd annyi főzőlé visszaöntésével pépesítettem, amennyivel már boldogult az anyaggal a botmixer, de minél kevesebb lé visszatöltése a cél. Lágy zabpelyhet és búzadarát kevertem a pépbe, ami sülés közben megdagad és felszívja a leveket (2-2 evőkanállal, kb.) mézzel édesítettem (cukorral is lehet), pici reszelt citromhéj is jót tehet. Állni hagytam egy fél órát.

2. Kökényes töltelék
Kökénylekvár (kb. fél liter) vagy friss kökénypép (kökényt nagyon kevés vízben felteszem főni, majd át kell passzírozni (a magok ne törjenek össze, mert mérgező a belsejük). Szintén 2-2 kanál lágy zabpehely + búzadara (+ 2 kanál méz, ha natúr kökénypépünk van) keverékével igyekeztem a sülés közben keletkező leveket felitatni.

3. Diós töltelék
Darált dió (kb. fél kg) és birsalmapép + 1 ek. kanál búzadara, méz/cukor keverékéből kenhetően sűrű anyagot kell kapnunk.

A tésztát két részre osztva sütőpapírral bélelt tepsibe nyújtottam. Betettem az alsó tésztát, majd ráterítettem a diós tölteléket, aztán a kökényeset, végül a birsalmásat (nem lesznek vastagok nyersen, de sülés közben a zabpehely és búzadara megdagadásával vastagabbra nőnek). Végül rányújtottam a felső tésztaréteget, de rácsozni is lehet. Én tojással már nem kentem le, de tojássárgával le lehet kenni a tetejét, fényesebb lesz. Majd villával végig szurkáltam a felső tésztát, hogy a gőz ki tudjon jönni.

Mutatós és finom is lett. Sikert aratott, már azért is, mert nem volt darabos a gyümölcs, amit gyerekeim nem igen díjaznak. Náluk még a reszelt alma is darabosnak számít. Nem édesítettem túlzottan, ezért inkább pikánsan savanykás-édes süti lett.

Tipp: Lágy zabpehely azért jobb, mint a normál, mert az nem érezhető, nem vehető észre a végeredményben. A normál zabpehely is megpuhul persze, de kiérezhető darabkák maradnak, amit rágni kell.)

Ez a süti az 52. VKF fordulóra is készült, amit ezúttal Tisztatészta írt ki, aki az erdő kincsei és a tészta párosítására várja az alkotásokat október 31-ig.

"Jó tudni" a vadgyümölcsök felhasználásához

Csíramálé vagy csiripiszli kökénylekvárral
Kökényes keksztekercs

A kökénylekvár készítése szerintem nagyon egyszerű, egyetlen macera a passzírozás. De nem kell órákig főzni, mert a viszonylag sok gyümölcshéj belefőzésével, elég sűrítő hatású pektin fő a lekvárba. Ezért merem állítani, hogy nem nehéz.

Lépések:

1. Kökénygyűjtés. Nagyszemű, érett kökényeket keressünk.

2. Szártalanítás, válogatás, mosás., lecsepegtetés

3. Fagyasztás legalább egy napra, de tovább is lehet. Fanyar íze mérséklődik, helyettesíti a "dércsípést".

4. Főzés magostól, annyi vízben amennyi éppen ellepi, inkább kevesebben. Forrástól számítva 10-15 perc után, valószínűleg puha lesz. Ha kicsit hűlt gumikesztyűs kézzel szét kell nyomkodni, vagy botmixerrel kicsit megdolgozni, de óvatosan, hogy a magok ne törjenek fel (kéksav/cianid tartalmuk mérgező).

6. Magmentesítés passzírozással. Akkora lyukú szűrőn, amin a magok éppen nem mennek át. Nem kisebb lyukún, mert akkor nagyon sokáig tart, és nagy a veszteség.

7. A magmentes anyagot ismét felforraljuk, ízlés szerint édesítjük, majd ismételt forrástól számítva, kb. 20 percig kis lángon kevergetve főzzük.

8. Forrón, sterilizált (sütőben, mikróban vagy forró vízben) üvegekbe töltjük. Szintén steril tetőkkel lezárjuk, és kihűlésig dunsztba tesszük.

Tippek:

1. Kevés citromsav hozzáadásával a passzírozás után, még jobban előhozhatjuk a kökény színanyagait. A citromsav /citromsó a tartósítást is segíti. De mértékkel, mert a kökény egyébként is savanykás

2. Fűszerezni lehet

- citromhéjjal, citromporral (nálunk kapható volt, keresem újra, mert bár számomra ismeretlen eredetű, és készítésű, de nagyon finom fűszer)

- vagy mandula darabkákkal (lapocskák vagy hasábok), kevéssel, mert mire összeérik majd az üvegben, nagyon karakteres mandulás ízt ad a lekvárnak.

- vagy egész fahéjjal , de azt már a főzés elején tegyük bele és a végén vegyük is ki.

3. A magokkal együtt kipasszírozott, veszteségnek számító anyagot vízzel felöntve, ismét felfőzve, pici citromsavval a színeket még jobban kioldva, majd újrapasszírozva egy kisebb lyukú szűrőn, édesítve, még mindig nagyon élénk színű és finom ízű szörpöt készíthetünk. Ezt is forrón, sterilen eltehetjük télire.

A hőkezelés a kökény egyébként magas C-vitamintartalmát már tönkretette, de még így is számos jótékony hatású anyag marad a lekvárban és szörpben.

Kökényes és más vadgyümölcsös itókák (alkoholos italok): itt az Erdőkóstolón: shttp://erdokostolo.blogspot.hu/2012/11/csipkegrappa-kokenylikor-galagonyas.html

"Jó tudni" a vadgyümölcsök felhasználásához

További kökénylekvár és egyéb kökényes receptek:

Kökénylekvár és szörp Bebi Tündérországában

Kökénylekvár Orgonafarm

Pikáns kökény

Grúz kökényszósz

Kökényes, birses, diós pite:

Csiripszli kökénylekvárral

Kökénylekvár, mint természetes színezék keksztekercsben:

Ez a süti galagonyalekvárral készült, de kökénnyel is próbáltam már:

A mostanában már biztosan mindenfelé szépen érő vadgyümölcsök mellett, számos vadon élő, zöld levélnövény is feléledt. Kihajtott magról vagy tőről az őszi esők hatására. Több faj egész nyáron is szedhető lett volna, ha nincs az aszály. Most ezek is feléledtek. Érdemes keresni az alábbi fajokat, melyekről bővebben a a blog fajfelismerés oldalán található információ:

Zamatos turbolya, magról hajtott ki. Zsenge fiatal levelei olykor
szőnyegként borítják az erdő szélét, alját.

Hagymaszagú kányazsombor most így néz ki,
nyersen ehető fiatal levele

Hagymaszagú kányazsombor virágzáskor, tavasszal

Vasfű

Podagrafű

Podagrafű nyári virágzáskor

Tyúkhúr. Most nem virágzik, de friss levelek lesznek még sokáig

ez nagyon jó: Tyúkhúr változatos felhasználása - Így főz anyátok

Vadsóska, mezei sóska, bár nem láttam,
de szerintem ez is lehet

Csalán, legfelső vagy legfrissebb levelei jók enni

lómenta

Cickafark. Friss leveleit kell szedni, a z öregek keserűek

Pongyola pitypang

Lándzsás útifű, ez is nyári fotó, de most
vannak friss levelei

Még van kövér porcsin, persze már nem virágzik, ez nyári fotó

Mezei katáng ennek levelei most nem jók, azért van itt,
mert néhol még virágzik. Virága szép, ehető dísz.
Gyökere mostantól gyűjthető. Cikória kávé lesz belőle
szárítva, darálva. pörkölve.

Hazai csipkebogyó és csipkesűrítmény, lengyel tőzegáfonya, tökök lámpásnak, dió, gesztenye, méz, vadvirágos virágkötészet és erdei gomba minden mennyiségben.

Az őszi piac kincsei közül a legérdekesebbek, zömmel az erdőből, a vad természetből.

Ez az első fotó találós kérdés:

Vadon élő növények is vannak a csokorban több is, de kettő látványos. Az egyik különösen érdekes, kíváncsi vagyok van-e tippetek, kitaláljátok-e mik? Nagy ötlet volt a virágkötő asszonytól.

Csipke és csipkesűrítmény

Amerikai tőzegáfonya Lengyelországból,
szelíd gesztenye és gránátalma

Dió

tök lámpásnak őszbúcsúztatásra vagy őszünneplésre

gesztenye

csipke, kökény, vargánya

Gombából dömping van és még egy pár napig, amíg meleg van, lesz. is. Egy gombász ismerősöm szerint, a kovácsgomba után, ami most terem nagy mennyiségben, már semmi nem lesz. Ha az letermett nem lesz gomba. A hosszú meleg hétvége kiváló alkalom egy kis gombászásra, ha valaki ért hozzá legalább alapfokon, és utána elviszi gyűjteményét szakértőhöz.

A pécsi csarnok gombaszakértője tegnap reggel a rádióban említette, hogy nagyon sok gomba van, olyanok is előjöttek, amiket sok éve nem láttak, nem találkoztak vele gombavizsgálaton. Azt is mondta, hogy sajnos sokan válogatás nélkül hozzák be a nagyon gyilkos és a kevésbé gyilkos gombákat is keverve az ehetőkkel. Legalább a legfontosabb mérgezőket mindenki ismerje fel, ha gombát szed. Pécsett szerencsére ingyenes gombavizsgálat van, ami nem általános a Magyarországon.

Ez nem a piacról, hanem a legutóbbi túránk legérdekesebb gombájaként.
Petrezselyemgomba. Ehető, fűszeres illatú és ízű gomba.

Rókagomba

tinóruk
több fajuk volt a piacon

Nagy nagy őzláb

galambgombák és szegfűgomba

Ezt a tuskógombafajt hívják kovácsgombának
30 perc főzés után ehető

vörös érdestinóru

ízletes vargánya

csiperkék

Ahogy a gombaszekértő kijavította (köszönet érte) ez pikkelyes pöfeteg
az óriás pöfeteg helyett.

Lilatönkű pereszke

Hazai három galagonya fajunk közül kettő termése ehető és virágos hajtásával együtt gyógynövény is. Harmadik fajunk védettsége és ritkasága miatt nálunk nem fogyasztható. Mindegyik cserje vagy kis fa.

Cseregalagonya (Crataegus oxacantana)

vagy kétbibés galagonya

Levelei nem mélyen szeldeltek, a fotón egy szinte alig szeldelt levelű. De igen változatos.

Biztosabb bélyeg virágzáskor a virág két, olykor három bibéje és a termés két, olykor három magja szemben az egybibés galagonya egy magjával és egy bibéjével.

Egybibés galagonya (Crataegus monogyna)

Levelei mélyen szeldeltek. Termésében egy mag van

Fekete galagonya (Crataegus nigra)

Jó fekete galagonya fotó itt található.

Termése nem piros, hanem sötétlila, szinte fekete. Magyarországon rendkívül ritka, védett faj. Tőlünk délre a Duna menetén gyakoribb. Én még nem kóstoltam, de a Drávaszögben savanykás galagonyának hívták.

A díszgalagonyák is érdekesek, ezekről később.

Most már nagyon szépen érik a kökény, egyre finomabb, érdemes szedni sok mindennek. Kökénylekvár, kökényszörp, kökénycibere leves, kökénylikőr, kökénypálinka, és pl. ez a kökényes chutney. Én is sok mindent tervezek, de egyelőre csak tervezem. Viszont Ti ne maradjatok le erről, ezért egy könyvajánlóval együtt, íme a recept:

Eva-Maria Deyer és Wolfgang Dreyer: Vadnövények, bogyók és gombák felismerése, gyűjtése és felhasználása c. könyvéből egy kökényes recept. Szerintem finom lehet.

Hozzávalók:
75 dkg kökény (gyümölcshús magok nélkül)
25 dkg salottahagyma
2 teáskanál olívaolaj
1 dkg mazsola
szegfűszegpor
5 dkg méz
1 teáskanál frissen reszelt gyömbér
korinader
só

Elkészítés:
1. Áztassuk vízbe a mazsolát három óra hosszára
2. Pároljuk meg a finomra vágott salottahagymát olívaolajban, adjuk hozzá a kökényt és a mazsolát. Lassú tűzön pároljuk puhára.
3. Fűszerezzük szegfűszeggel, mézzel, gyömbérrel, korianderrel és kevés sóval
4. Hagyjuk, hogy összeérjenek az ízek

Máj, illetve sertéshús mellé vagy vegetáriánus tönkölykroketthez ajánlják szerzők

Recept ebből a könyvből:
A könyvben évszakonkénti gyűjtésajánló (növények és gombák) sok recept, fajok bemutatása színes fotókkal.

Sajnos az őszi gombaszezon vége felé járunk, de még mindig szedhető és vásárolható a fotókon látható kis őszi szépség és finomság a lilatönkű pereszke óriási mennyiségben.

van még néhány ehető tinóru, őszi ízletes vargánya egyre kevesebb, szegfűgomba sok, nagy őzlábgomba, lila pereszke sok, a Pécsett ritka fenyőrizike, néhány ehető galambgomba, és van már judásfüle gomba is, ami aztán egész télen is lehet majd.

Én gombasavanyúságot készítettem az általam nemrégen szedett adagból

mégpedig óly módon, ahogy a "Ha bolond ne szedd le" blogon ajánlják

(Renata és Fridhelm Volk: Gombakalauz ínyenceknek c. könyvében található recept alapján)

Hozzávalók:

20 dkg vegyes erdei gomba

kevés olívaolaj

A pácléhez:

1 dl fehérbor ecet

1/2 dl víz

2 ág rozmaring

2 db babérlevél

3 gerezd fokhagyma, megtisztítva

1 db erős fűszerpaprika

só

6-8 szem egész fekete bors

1 mk mustármag

1 mk koriandermag

A gombát alapos tisztítás után kis darabokra vágjuk, az egészen kicsiket egyben is hagyhatjuk. A gombát 8 percig sós vízben főzzük, leszűrjük, leöblítjük. Közben a hozzávalókból páclét készítünk, 15 percig főzzük. A gombát is is a pácléhez tesszük, és további 5 percig együtt főzzük. A gombát jó szorosan üvegekbe töltjük, páclével felöntjük, a tetejére olívaolajat öntünk, hogy a levegőtől elzárja, az üveget jól lezárjuk. Fogyasztás előtt legalább két hétig érleljük. Tálalás előtt szűrőn leöblítjük, lecsöpögtetjük, és egy kevés jó minőségű olívaolajat csöpögtetünk rá. Felbontás után hűtőben kell tartani, és néhány napon belül elfogyasztani, mert hamar megromlik.

Ajánlom méga Gombamánia blogot is én sokat nézelődök és tanulok ott

A tegnapi kisebb kínálat után, ma megint pazar, gazdag gombapiac:

ezt is ajánlom

és ezt is: Gombamánia blog

Judásfüle gomba:

óriás tölcsérgomba:

fenyőtinóru fenyővargánya helyett

lila pereszke

fenyőrizike

lilatönkű pereszke

piruló galóca:

Vörös érdestinóru:

szegfűgomba:

Óriás pöfeteg és ízletes vargánya

(ha valami nem stimmel szóljon aki jobban ért hozzá!)

Ajándékot kaptam Mágitól a Szeretetrehangoltan blog (http://szeretetrehangoltan.blogspot.hu/) írójától. Biztosan sokan ismeritek finomságait, csodaszép fotóit, vad növényes receptjeit saját készítésű, fűszeres, gyógynövényes kozmetikumait, szappanait.
Ági kétféle szappannal is meglepett, kókuszossal és karácsonyi fűszeressel. Illatuk fenséges, kipróbálás után majd beszámolok róluk. MÁgi nagyon köszönöm!

Csipke-, kökény-, vadalmaecet és társaik - Vadgyümölcs-ecetek készítése házilag

Galagonyalekvár

Mentás cukordinnye ital

Ajtónyitó tudomány - egy mese a mai meseünnepre

Erdei gombák és gombaárusítás

Komlós kovászos kenyér sütésének kísérletei, tapasztalatai

Jó tudni az őszi vadgyümölcsök használatához

A házi berkenye

Erdő íze túra és más programok - ajánló

Csicsóka vadon

Mézes vadgyümölcsszörp áztatással, kíméletesen, tartósító mentesen

Kökényes-birses-diós pite zabpehellyel

Kökénylekvár és kökényes receptek

Ehető vad levelek ősszel

Októberi piac erdei termékekkel, gömbadömpinggel, találós kérdéssel

Hazai galagonyáink: cseregalagonya vagy kétbibés galagonya, egybibés galagonya és a nálunk védett fekete galagonya

Kökényes chutney és könyvajánló

Gombasavanyúság, lilatönkű pereszke és gombablog ajánló

Novemberi pazar gombapiac

Fűszeres ajándék Mágitól