A fekete bodza (Sambucus nigra) termését főzve vagy ecetté ejesztve (akkor nyers is lehet) ajánlott fogyasztani. H-cianid tartalmától így meg lehet a szabadulni, főzés kevergetés közben elillan, illetve az eleve levegős erjesztésű ecetkésztésnél is el tud illanni, ha elég meleg is van még hozzá (legalább 26 fok).
Gyűjtés szempontjai: Tiszta helyről, érett fekete bogyókat ajánlott gyűjteni. Minden bogyó fekete és már a fürt egyébként zöld részei is sokszor vörösödnek, ha igazán érett.
Lebogyózás: Kézzel finoman morzsolva szépen lejönnek az érett bogyók. A fenti képen szinte már magától potyogott le, ahogy rakosgattam. Ha ne jön le finom morzsolással, akkor nem érett még, vagy ami bogyó még nem jön le, azt nem is eröltetem, mert az akkor még éretlen. A leszedett bogyókat ezek után nem kell válogatni, hanem bő vízben többször mosni. A mosás során a kevéssé érett bogyók és minden szárdarab, egyéb felül a víz tetejére és simán leöntöm a többszöri mosással. Maradnak a mélyfekete "kaviárszemek"
Aztán lehet belőle lekvár - én almával, szilvával vegyesen főzöm vagy fűszerezem vagy picit sózom, hogy a gyógyszeríz kevéssé legyen markáns.
Szörp, ha valaki bírja, akkor magában, de a gyógyszeríz markáns, így más gyümölccsel vegyesen, fűszerezve.
Lekvárok: ITT almával és ITT szilvával picit sósan
Ecetből aztán még továbbiak: bodzaposca, bodzaecetes fermentált ital