Amikor van friss zöld levél, gyakran készítem. Jó kis egészséges klorofill, ill. magnézium koktél. Amiből, ha keveset eszünk, hiányzik.
És miből is lenne a legjobb, mint az abszolút bio vadontermő levélzöldekből, abból ami éppen van. Akinek nincs éppen kéznél vad, kertiekből is készíthető vagy vegyesen. Én úgy szeretem, ha van benne elég sok vadsóska, savanykás íze kell és édesítésnek, nem vad ugyan, de édes alma. A többi pedig ami éppen fiatal, friss, virágzás előtti, vadlevél és még nem keserű. Bár aki gyomorkeserűnek szánja.... Lehet tyúkhúr, pongyola pitypang, salátaboglárka, cickafark, útifű levél ezekből keveset, mert keserűek lehetnek, elég sok fiatal csalánhajtás (jó a tudat hogy milyen egészséges, de a sok elronthatja az ízét) no és a csabaíre vérfű se maradjon ki. Pici mentalevél, vad vagy kerti még nagyon fel tudja dobni. No meg kell tiszta víz. Arányok? Nincs abszolút tuti, az ízlés diktál. Nekem mindig más lesz, és mindig finom. Ha van, teszek bele akácszörpöt, bodzaszörpöt, mentaszörpöt. De idén egy csepp sem maradt. Ebbe most éppen vadsóska, bébi hárslevél, bébi bükklevél (öreg már nem jó a falevelekből), csalán, egy két pitypang levél és édes alma került, és ment a turmixgépbe.
egy régebbi zöld ital az erdőkóstoló blogon