 |
| mezei katángvirág, zöldfűszeres sajt a szendvicsen |
Ha van kedved megbeszélni, megosztani ehető vadnövényekről és a belőlük készültekről tapasztalataidat, itt lehetséges, kattints: Vadnövény gasztronómia Facebook csoport
↧
Ehető vadnövényes gasztro-csoport ajánló
↧
Vadkörtés, erdei szedres pite
Érik a szeder az erdőkben, és hamarosan itt van az őszi vadgyümölcsök ideje is, a vadkörte (Pyrus pyraster) is hamarosan érik, vagy van, ahol már lehet is gyűjteni.
Ez a süteményt sokféle gyümölccsel, krémesebb, lágyabb töltelékkel vagy keményebb szinte "gyümölcstésztával" is el lehet készíteni. Alapja lehet omlós tészta vagy akár keksztészta (darált keksz-vaj) alap is. Tölthetjük nyers vagy vajon párolt gyümölccsel, amit zabpehellyel, kukoricadarával, vagy akár darált magokkal keverve, tartósabb állagúvá teszünk, és ami felszívja a gyümölcs feles nedveit is. A vajon párolástól kap egy kellemes ízt is a gyümölcs. Alábbi omlós tésztával és vadkörte- alma-erdei szeder-kukoricadara kombinációval készült. Nehéz eltalálni, hogy pont jó legyen a töltelék, ez az arány alább nekem egy lágy krémes tölteléket eredményezett.
Hozzávalók és elkészítés:
Tészta: (25 cm átmérőjű, kör alakú kapcsos torta formába)
20 dkg liszt (lehet fele részben teljes kiőrlésű vagy zabpehelyliszt),
1 hideg vaj (10 dkg-os), csipet só, 1 vaníliás cukor, fél citrom reszelt héja, 1 ek. cukor vagy más édesítés, 1 tojás sárgája, 1 ek. tejföl.
A tészta hozzávalóit összegyúrjuk, a tejfölt a legvégén tegyük bele, csak annyit, hogy jól összeálló, de nem ragacsos tésztát kapjunk. Fél óra hűtőben pihentetés után, sütőpapírral bélelt vagy jól kivajazott tortaformába nyújtjuk, ill. belenyomkodjuk, úgy, hogy kis pereme is legyen körben. Nem baj, ha nem magas a perem, nem fog szétesni a töltelék sem.
10 dkg szeder, megmossuk lecsepegtetjük, körben kirakjuk vele a tésztát a peremnél, itt-ott szórunk is bele, és hagyjunk a tetejére is.
Vadkörtés töltelék: 80 dkg gyümölcs, fele vadkörte, fele alma (vagy lehet teljesen alma vagy körte is), 2 ek. kukoricadara, 1 csapott ek. vanília pudingpor vagy kukorica keményítő, 1-2 ek. cukor vagy ennek megfelelő édesítés mással, fél (50 g) vaj, fél citrom leve és reszelt héja, csepp vanília aroma vagy a vaníliás cukor.
A vadkörték szárát és virágmaradványokat levágva, félbe, negyedbe vágva kis citromos vízben puhára pároljuk, majd átpasszírozzuk (csak azért így, mert olyan apró, hogy sok idő lenne hámozni, magozni). Az almát meghámozva, magház nélkül daraboljuk, közben a vajat felmelegítjük a cukorral és azon megpároljuk a darabolt almát. Ha kész, hozzákeverjük az átpasszírozott vadkörtét, összemelegítjük. Még forrón hozzáadjuk a kukoricadarát (helyettesíthető lágy zabpehellyel is). Az így elkészült "krémet" beletöltjük a tésztával már kibélelt, szederrel kirakott tortaformába, majd a tetejét is megszórjuk erdei szederrel, díszítjük vadkörtével. Végül az egész tetejét megszórjuk 1-1 kanál kukoricadarával kevert kristálycukorral, ami karamelles, ropogósra sül majd. Mehet az előmelegített sütőbe. A töltelék krémben tojás nincs, így akkor sült meg, amikor a tészta illata már érezhető, kb. 30 perc. Frissen még elég lágy, én a sütőben hagyom kihűlni. Másnapra a töltelék kicsit jobban összeáll, de szerintem frissen, éppen kihűlve, még lágyan a legfinomabb.
↧
↧
"Vad" almás-mandulás
A nem régen vadon gyűjtött bio (mi lenne más a senki födjén) almákat, de nem vadalmákat sem hagytuk elveszni. Készült belőlük ketchup (na persze nem varázsolódtak át paradicsommá hirtelen, de tettem a finom fűszeres ketchupba úgy 1 kg almát sűrítésnek és íznek, és amit természetesen saját készítésű vadgyümölcs ecettel savanyítottam). Aszaltunk is az almákból, és új almaecet is érik belőle. Sütibe is került, hasonlóba mint a korábbi vadkörtés-erdei szedres pite. Ime:
Tészta: (25 cm átmérőjű, kör alakú kapcsos torta formába)
20 dkg szárazanyag ami most kb. 18 dkg liszt (lehet fele részben teljes kiőrlésű vagy zabpehelyliszt) és 2 dkg darált mandula, 1 hideg vaj (10 dkg-os), csipet só, 1 vaníliás cukor, fél citrom reszelt héja, 1 ek. cukor vagy más édesítés, 1 tojás sárgája, 1 ek. tejföl.
"Vad" almás töltelék: 80 dkg gyümölcs, 2 ek zabpehely, amit előzetesen egy kicsit kézzel, két tenyér között összemorzsolunk, 5 ek darát mandula, 1 csapott ek. vanília pudingpor vagy kukorica keményítő, 1-2 ek. cukor vagy ennek megfelelő édesítés mással, fél (50 g) vaj, fél citrom leve és reszelt héja, csepp vanília aroma vagy a vaníliás cukor.
Kell még: kb. 10 db apró alma a díszítéshez, széléhez, hámozott mandula, szőlő, zabpehely a díszítéshez.
 |
| bio almák a senki földjéről gyűjtögetve |
A tészta hozzávalóit összegyúrjuk, a tejfölt a legvégén tegyük bele, csak annyit, hogy jól összeálló, de nem ragacsos tésztát kapjunk. Fél óra hűtőben pihentetés után, sütőpapírral bélelt vagy jól kivajazott tortaformába nyújtjuk, ill. belenyomkodjuk, úgy, hogy kis pereme is legyen körben. Nem baj, ha nem magas a perem, nem fog szétesni a töltelék sem. Szélét körben kirakjuk apró szeletelt almakarikákkal.
A tölteléknek szánt almákat meghámozva, magház nélkül, daraboljuk. A vajat felmelegítjük a cukorral és azon megpároljuk a darabolt almát. Még forrón hozzáadjuk a mandulát, a zabpelyhet és a pudingport, a fűszereket, majd botmixerrel kicsit megdolgozzuk, nem baj, ha darab almák is maradnak benne. Az így elkészült "krémet" beletöltjük a tésztával már kibélelt tortaformába, díszítjük almával mandulával esetleg szőlőszemekkel, megszórjuk egész zabpelyhekkel. Mehet az előmelegített sütőbe. A töltelék krémben tojás nincs, így akkor sült meg, amikor a tészta illata már érezhető, kb. 30 perc. Frissen még elég lágy, én a sütőben hagyom kihűlni. Másnapra a töltelék kicsit jobban összeáll, de szerintem frissen, éppen kihűlve, még lágyan a legfinomabb.
ilyen lett:
↧
Vadpasztinák (Pastinaca sativa) mint fűszernövény, levél - és gyökérzöldség
Mostanában is még virágzik és érleli termését egy sárga ernyős virágzatú növény. Erdőszéleken, erdei tisztásokon, réteken, utak szélén, patakok, csatornák füves szegélyében, szóval nem a legjobb gyepekben él. Virága, termése illatos és fűszeres ízű. Ez a vadpasztinák (Pastinaca sativa), amit termesztett változatáról biztosan sokan, jobban ismernek. És igen, persze, gyökerei a vadnak is ehetők. Virágai, virágbimbói és termése fűszerként, július-szeptember során gyűjthető, frissen és szárítva használható. Levele fiatalon, gyökere pedig az első éves növénynek ehető, a virágzónak már fás.
Az ernyősök fogyasztásával óvatosnak kell lenni, hiszen vannak komolyan mérgezők közöttük.
A 30 cm-es, de akár 1 m-esre is megnövő faj szára barázdált, kezdetben tömör, majd üregessé válik. Fontos, hogy virágai apró sárgák, gallér és gallérkalevelek nincsenek a virágzat és virágok alatt, ill. hamar lehullanak. Virág nélkül is fel kell ismerni, hiszen a kétéves növénynek első évben vagy második éveb virágzás előtti állapotban érdemes a gyökerét gyűjteni, ami jó esetben is csak max. 1cm vastag és 10 cm hosszú karógyökér. Szóval dolgozhatunk sokat a kihúzgálással egy levesre való mennyiségig. De Jó hír, hogy nekem tömör talajból is elég könnyen sikerült kihúzgálnom. Levelei egyszeresen szárnyaltak, levélkék hosszúkás tojásdadok, egyenlőtlenül karéjos szélűek. Termése 5-8 mm-es, ovális, széles szárnyakkal.
Fontos: Haladóknak ajánlott, csak jó növényismerők gyűjtsék. A virágzó példányok mellet mindig vannak első évesek is, így bizonytalanság esetén azok gyökerét, levelét ajánlott gyűjteni, kisebb a tévesztés lehetősége.
Összetéveszthetőség mérgezővel: A nem sárga, hanem fehér virágú ernyős növények között, hasonló egyszeresen szárnyalt, hasonló alakú és méretű levélzetűek a hazai békakorsó (Sium) fajok, melyek minden része mérgező. A békakorsó fajok vízigényesek, vízjárta területeken élnek. További mérgező, ernyős virágzatú fajok fehér virágúak és leveleik jóval szeldeltebbek, apró levélszárnyakkal.
 |
| Virágzó vadpasztinák tömege egy erdei tisztáson |
Gyökér: Első év őszén vagy második év tavaszán, még tőrózsás levélzetű állapotban gyűjtött gyökerei gyökérzöldségként fogyaszthatók.
Levelek: Fiatal, virágzás előtt gyűjtött levelek levélzöldségként készíthetők el.
Virágok: Bimbók és virágok fűszerként frissen és szárítva
Termés: frissen és szárítva, megtörve, őrölve, fűszerként
 |
| virágok és fejlődő termések |
Vadpasztinák első éves levélzete, gyökérrel
↧
Vargánya fűszeres olajban tartósítva - Gombakonzerválás 3.
Hetek óta hétvégi program a gombászás (soha ne legyen ennél rosszabb dolgom). Frissen megenni azonban nem mindent lehet, így a tartósítás is fontos. A szárítás, a fagyasztás, a gombasavanyúság és a sós, fűszeres gombakonzervek mellett, olajban is tettem el friss vargányát. Nem nagy dolog, csak vargánya kell hozzá és finom ízű, nemesebb olaj, ha már a gombák királynőjét tesszük el. Nekem hidegen sajtolt napraforgó olaj a kedvencem, vagy nem aromás olíva olaj, de végül is jobb minőségű normál napraforgó olaj is megteszi. Kell még szerintem pár gerezd fokhagyma, őrölt bors, no meg só.
Elkészítés:
A vargányát megtisztítottam, felszeleteltem, majd bő olajban feltettem pár gerezd aprított fokhagymát pirulni. Mikor már illatozott, hozzáöntöttem a vargányát. Annyi olaj kell, hogy a vargányát bőven körbevegye majd az üvegekben is az olaj. Sóztam, kicsit sósabbra, mint a nagyon kellemes, hiszen felhasználáskor még kerül hozzá egyéb is, ill. én borsoztam is, finomra. Vagyis bors és fokhagyma ízlés szerint mehet bele. Közben egy kuktában kiforraltam az üvegeket és a fémtetőket (a tetők nálam általában újak, hogy jól zárjanak). A jól összepárolt gombát (amit nem kóstolgattam el, mennyei lett és nagyon igyekeztem magam visszafogni a kóstolással) forrón üvegekbe tettem, majd lezárva a fémtetőkkel a kész konzerveket visszatettem a forró vizes kuktába, úgy hogy csak az üvegek legfeljebb feléig érjen a víz. A kuktát lezártam, az üvegek abban hűltek ki. Ha a víz már nem elég forró, ismét fel lehet forralni, mikor már benne vannak az üvegek, de csak addig, míg felforr, utána már nincs értelme tovább főzni a gombát. Én szendvicsekre, szendvicskrémekbe, esetleg tésztaszószba fogom ezt leginkább használni. Ha több az olaj a gombán, az külön fűszerolajként is felhasználható. Hűvös helyen tartom majd, és felbontás után nem túl sokáig és hűtőben tartom, mert tartósító nélkül csak sterilen, felbontás előtt áll el. Utána korlátozottan.
Érdekes lehet még:
kucsmagomba sós-fűszeres lében eltéve
↧
↧
A hazai közönséges zsidócseresznye (Physalis alkekengi) termése ehető vagy nem ehető?
A hazai közönséges zsidócseresznyét sokan ismerik, ha másképp nem, mint szép, őszi éke az erdőszéleknek. Lampionvirágként sok helyen árulják is. Pár éve egy perui rokona a perui zsidócseresznye (Physalis peruviana) angol nevén Goldenberry is megjelent nálunk a piacokon és a kertekben is elkezdték termesztését.
A közönséges zsidócseresznye (Physalis alkekengi) Winter Cherry néven ismert angol néven. Az amerikai kontinensen még számos faja él a nemzetségnek, de élnek máshol is a Földön, legalább 30 fajuk ismert.
Sokáig nem akartam e fajról írni, mert azt gondoltam jobb, ha a megmarad "minden része mérgezőként" a köztudatban, mert az biztonságosabb.
A faj tényleg mérgező, hasonlóképp, mint minden rokona a Physalis nemzetségben és családjában a Solanaceae vagyis burgonyafélék családjában. Mérgező a perui zsidócseresznye is, amit árulnak. Ha éretlen termést árulnak, mint láttam néhol, akkor a megvásárolt perui zsidócseresznye termése is mérgező. A nemzetség minden fajának mérgező ugyanis levele, szára és a termést védő burok is, és mérgező az éretlen termés is. Kivétel az érett termés, ami ehető, és ami miatt termesztik is több fajukat.
Vajon a mi zsidócseresznyénk lenne a kivétel?
Mostanában egyre többször olvasom, hallom hogy kóstolgatják itthon is a mi zsidócseresznyénket. Kérdés is érkezett hozzám ehetőségével kapcsolatban. Angol nyelvű blogokon használják, főznek e fajból is ,hasonlóképpen perui rokonához. Úgy éreztem írnom kell valamit. Vajon ehető vagy nem?
 |
| közönséges zsidócseresznye |
Hiteles forrásokra hivatkozva (alább) a tejesen érett termés ehető, de zölden, éretlenül mérgező. Mérgező tehát a nem érett termés, a termésburok, a levelek és a szárak. Minden ami zöld és a termésburok narancsárgán is. Jó kérdés, hogy mikor érett meg teljesen a termés. Szép narancssárga és nem kemény, akkor érett. Nincs benne semmi zöld.
Miért merül fel egyáltalán hogy együk ne együk, ha ilyen bizonytalan az ehetősége? Én ettem már nem a legfinomabb, de nem is rossz. A gyümölcs vitamintartalma magas, kétszer annyi C vitamint tartalmaz, mint a citrom. Viszont nem terem tömegesen, tehát nem lesz soha az a gyümölcs, amiből megalapozzuk a téli vitaminfeltöltését szervezetünknek.
Ahol Európában is fogyasztják pl. az Olasz Wildcraftvita blog:
Vigyázat csak a teljesen érett termés ehető a narancssárga burok azonban nem, az méregező
Háttérinformációk:
A növényről a számomra hiteles magyar forrásban ez olvasható:
Szabó László Gy. : GYÓGYNÖVÉNYEK ÉS ÉLELMISZERNÖVÉNYEK A-tól Z-ig
(itt olvasható teljes anyag : http://www.melius.hu/gyogy/gyogynov-a-zuj.pdf)
Ez a közönséges zsidócseresznyére vonatkozó rész, idézve:
"Physalis alkekengi L. – SOLANACEAE - zsidócseresznye
Alkekengi fructus
Honos Közép-, K- és DK-Európában, mérsékelt égövi Ázsiában, Indiai-szubkontinensen.Meghonosodott Amerikában is. A Középhegységben elég gyakori, máshol szórványos. Ártéri keményfaligetekben, aránylag száraz lomberdőkben fordul elő. Évelő lágyszárú, 0,3-0,6 m-re nő meg. A dísznövényként telepíthető Ph. peruviana L. (=Ph. edulis Sims.) érett bogyójának egresre, ananászra emlékeztető íze van.
Hatóanyag: kevés triterpén-lakton physalin, physalien, cryptoxanthin, szerves savak, pektin, gyanta, magvakban kb. 10% zsíros olaj
Hatóanyag: korábban diureticum köszvény, reuma, májbetegség esetén, a friss termés ehető (kissé keserű). Homeopathia. "
További hivatkozások, ahol azt írják, hogy a közönséges zsidócseresznye (Physalis alkekengi) minden része mérgező, kivéve az érett termést:
Tanaka. T. Tanaka's Cyclopaedia of Edible Plants of the World.
F. Chittendon. RHS Dictionary of Plants plus Supplement. 1956
Hedrick. U. P. Sturtevant's Edible Plants of the World.
↧
Ahol eléred az erdőkóstolót, ha itt nem
Kicsit döcögősen megy most nekem az átgondolt, tartalmas bejegyzések írása és a főzőcskézés fotózása is, de az erdőkóstolás nem állt le, csak átmenetileg gyorsabb tempóra váltott és átköltözött a Facebook-ra. Itt napi, pár napi szinten új információk: Nézz be ide, ha nincs Facebook profilod akkor is látod, csak nem tudsz hozzászólni.
És ahol még elérsz (most éppen jól behavazva), de itt gyűjtögetek sokat, jó kis csalitos hely:
↧
Medvehagymás, citromhéjas, avokadókrémes, házi rozslepényke
Felvállalom, hogy nem helyi, sőt nem is hazai kombinálása az abszolút helyivel. De nagyon szeretem az avokádót és néha elcsábulok, a citrom és héja fűszerként dettó. Ezért avokádó és citromhéj (bio) felhasználásával egy gyors szendvicskrém, de még akár mártogatóként is működik. Az avokádó éppen jó állagú volt, ha megnyomom picit, akkor enyhén puha, ha kemény, akkor érlelni kell még otthon.
Szendvicskrém:
2 db avokádó puha belső része kikanalazva
1 biocitrom reszelt héja
1-2 csepp citromlé
fél vaj
só
Mindezeket össze-botmixelem, majd beleteszem az apróra vágott medvehagymát és / vagy más vad levélzöldséget (pl. csalán, podagrafű, tyúkhúr, zamatos turbolya, hagymaszagú kányazsombor), hűtőbe téve hagyom összeérni
Lepénykék (persze pirítóssal, friss kenyérrel vagy hasáb zöldségekkel mártogatva is jó):
3 csésze rozsliszt, fele lehet korpás
másfél(-két) csésze víz (ha korpás a liszt, akkor picit több víz)
negyed vaj
kb. 2 dkg élesztő, pici tej és cukor az élesztő felfuttatásához (vagy élesztő helyett kovász).
Elég híg tészta lesz, amit botmixerrel megdolgoztam majd hagytam kelni. Amikor duplájára kelt újra kevertem és kikanalaztam kis adagokban a tepsibe. Langyos sütőbe téve sütöttem, míg a sütő melegedett, szépen megkeltek újra. Ezeket a lepénykéket kis részen, zsebesen felvágva, gazdagon töltött szendvics is készíthető belőlük. Belül megkelnek picit, levegősen, kívül viszont roppanósak.
↧
Két éves az Erdőkóstoló. Kis erdei salátával, szendviccsel ünnepeltük - vadzöldséges, feles borsós szendvicskék.
Két éve március 1. Jó régen volt. De ekkor gondoltam egyet, és hirtelen, blogírásban teljesen járatlanul kezdtem írni az Erdőkóstolót. Azóta én is sokat tanultam és remélem másoknak is hasznára vált. Jókat főzicskéztem, sütögettem, és remélem azt is, a kíméletes, a természetmegőrző gyűjtésről is átadtam gondoltaimat, nem csak itt a blogon, hanem az azóta 5000 kedvelőhöz közeledő Facebook oldalon is itt. Jó lenne, ha minél több tiszta, egészséges erdőnk, rétünk, mocsarunk maradna meg nekünk és utódainknak. Mert fontos gyógynövény és egészséges táplálékforrások is. Kellenek még nekünk.
A saláta összetétele, és ugyanaz a kis rozsos, házi bucis szendvicskéken:
Vegyes erdei levélzöldség (medvehagyma, csalán, podagrafű, pongyola pitypang fiatal levele, salátaboglárka levél, árvacsalán hajtás), lila hagyma, zöld színű, feles borsó babérleveles, sós vízben megfőzve. Öntet csipkebogyó ecet, méz, víz, csipet őrölt bors.
Salátaként majd pedig kis túrós szendvicskékre kanalazva finom volt.
Főzés előtt jártunk egyet és gyűjtöttünk ünneplésként is. Ezt láttuk, gyűjtöttük:
 |
| Csípős csalán (Urtica dioica) és Podagrafű (Aegopodium podagraria) |
 |
| Közönséges mogyoró (Corylus avellana) az aranyló barkás bokor |
 |
| Podagrafű (Aegopodium podagraria) |
 |
| Salátaboglárka (Ranunculus ficaria) |
 |
| Százszorszép (Bellis perennis) |
↧
↧
Diós, almás, rózsavizes vérfű saláta csabaíre vérfűből (Sanguisorba minor)
A csabaíre vérfű (Sanguisorba minor) szárazabb típusú gyepekben gyűjthető, nem egyszer nagy számban él. Legjobb téli vagy tavaszi friss leveleit gyűjteni, de akár egész évben is lehet levelet gyűjteni a tövekről. Gyűjtésnél fontos, hogy ne gyökerestől, hanem csak a levél-tőrózsa fiatal, középső leveleit szedjük, így a tő is túléli és a vacsora is friss finom lesz.
A leveleket gyűjtés után alaposan megmossuk meleg, majd hideg vízben. Míg csepeg, durvára vágott diót pirítunk, majd felkockázunk egy almát, amit 1-2 csepp citromlébe forgatunk, hogy ne barnuljon. A leveleket felvágva, összekeverjük a dióval, almával, és pici rózsavízzel ízesített öntettel meglocsoljuk. A vérfűnek számomra illatos rózsa íze van, ezért választottam hozzá ezt az öntetet. Finom.
.jpg) |
| Sanguisorba minor virágfejecskéje. Forrás: Wikipedia |
↧
Vörösboros vaddisznópörkölt vegyes vad levélzöldséges nokedlivel és vad levélzöldséges fehérbab salátával
A vadhús az állat erdei élettere miatt, hasonlóképp egészségesebb a nagyüzemi sertéshúsnál, mint ahogy az erdei zöldségek is jobbak, egészségesebbek a nagyüzeminél.
Vaddisznó pörkölt:
1 kg vaddisznó hús (a felkockázott húst előző nap, olajos, mustáros, fokhagymás pácba tettem)
2 jó fej vörös hagyma apróra vágva
3-4 gerezd fokhagyma
mokkáskanál szemes fekete bors,
mokkáskanál boróka bogyó
mokkás kanál őrölt kömény
3 nagy babérlevél
1 kisebb sárgarépa apróra kockázva,
negyed zeller apróra kockázva,
5-6 medvehagyma levél apróra vágva
2 evőkanál jóféle őrölt pirospaprika
két dl vörösbor + víz amennyi ellepi a húst
só
2 kanál mangalica zsír + kisebb szelet apróra vágott füstölt szalonna
A zsírban a kockázott szalonnával együtt üvegesre pároljuk a vöröshagymát, majd hozzátesszük a fokhagymát és medvehagymát, sárgarépát, zellert. Ezeket is pirítjuk míg a fokhagyma is átpirul. Félrehúzzuk a főzőlapról és ha picit hűlt hozzá sűrű keverés mellett az őrölt piros paprikát is hozzáadjuk. Ha paprika szépen kiadta színét, mehet hozzá a hús. Kevergetés mellett pörköljük, míg a húsdarabok szélei ki nem világosodnak. Ezután mehet hozzá a vörösbor és annyi víz amennyi ellepi a húst. Kuktában főztem, félidőig (sajnos ellenőrizni kell, mert ha fiatal a vaddisznó túlfőhet). Ha túl sok leve maradt, és még főhet, akkor fedő nélkül pároljuk. A húson kívül minden szétfő, krémesít.
Nokedli
Bizonyára mindenkinek van jó nokedli receptje, az most is jó lesz. Én nem szoktam mérni.
2 tojás, liszt, víz, só (rétesliszt jobb és ebben most a fele teljes kiőrlésű rozsliszt volt). A kész jól keverhető nokedli tésztába apróra vágott vad levélzöldségeket tettem. Fiatal csípős csalánt, foltos árvacsalánt, salátaboglárkát, podagrafüvet és medvehagymát. Lobogó forró vízbe szaggattam, nagy lyukú nokedli szaggató jobb, mert a levélzöldségek jobban benne maradnak a nokedlikben. Ha kifőtt fél kanál mangalica zsír pici só keverékében forgattam.
Saláta:
Vad levélzöldségek fiatal levei, vegyesen, mindenből kicsi /csípős csalán (leforrázva, hogy ne csípjen), foltos árvacsalán, salátaboglárka, podagrafű, medvehagyma, tyúkhúr, pongyola pitypang/
Főtt fehér bab (előzetesen beáztatva, áztató lé leöntve, sós, babérleveles vízben főzve)
Reszelt, nyers sárgarépa
Apróra vágott savanyú káposzta
Ízesítés, öntet: A savanyú káposzta mennyiségétől, savanyúságától függően, csipkecetes, mézes, pici olajos öntet.
↧
Vadzöldséges, medvehagymás tojással, sonkával és sajttal töltött, rántott palacsinta, medvehagymás csicsókával és céklával
Nem kell hozzá nagy tudomány, csak egy kis idő, de nagyon finom.
Töltött palacsinta:
A vegyesen gyűjtött zöldeket, amiben hangsúlyos az íze miatt a medvehagyma, összevágtam, sonkás tojásrántottába kevertem, de nem kell túlsütni, épp hogy, és túl sok sem kell, de ez ízlés dolga. Egy kis sajtszelettel együtt betöltöttem a kész palacsintákba, amit oldalról is behajtva feltekertem, majd fogpiszkálóval rögzítettem, és lisztbe, tojásba, zsemlemorzsába (alternatívan zabliszt, és zabpelyhes vagy zabkorpás szezám és napraforgómagos zsemlemorzsa) forgatva megsütöttem.
Köret:
A csicsókát és a céklát roppanósra főztem, majd felszeleteltem, és medvehagymás vajon átpirítottam.
Tálaláskor jól megszórtam apróra vágott friss medvehagymával. Forrón tálalandó, hogy még lágy legyen a sajt a palacsintákban.
↧
Ibolyás mézes kenyér és ibolyások 1864-ből
Erről nincs mit írni, finom.
Aki többet szeretne olvasni, a ibolyáról korábban itt írtam
Aztán, aki pedig még régebbről olvasna, kipróbálhat 1864-es receptet is:
1087. Ibolya eczet.
Az ibolyának míg egészen friss, szedd le szárait,
töltsd meg vele negyed résznyire az üveget, onts rá finom
boreczetet és hagyd 1 hónapig meleg helyen állani,
azután készítsd el, mint a meggy eczetet.
1131. Ibolya kocsonya (gelée).
Végy friss ibolyákat, szedd le zöld szárait és bimbóit,
valamint kelyheit is, s az úgy megszedett ibolyából
3 latot törj össze a kőmozsárban és tedd az összetört
ibolya tömböt porczellán tálba. Főzz meg 10 lat
czukrot 1 messzely vízben habozd le és midőn
legjobban forr ontsd le vele az ibolyákat. A tálat fődd
be és hagyd 24 óráig állani. Azután az egészet tiszta,
megnedvesített finom gyolcson sajtold át. Most főzz meg
fél font czukrot 1 messzely víz és 2 czitrom levével, habozd
le és főzd 1-sö fokig. Azután add hozzá az ibolya
levet 3 lat megfőzött és tisztázott vizahólyaggal s egy
butella champagneivel, ontsd bele az egészet formába
és tedd a jégre. Ez a gelée finom íze miatt kitűnő, valamint
kedves ibolya színe miatt a szemnek is kedves.
↧
↧
Vadzöldes klorofill koktél
Amikor van friss zöld levél, gyakran készítem. Jó kis egészséges klorofill, ill. magnézium koktél. Amiből, ha keveset eszünk, hiányzik.
És miből is lenne a legjobb, mint az abszolút bio vadontermő levélzöldekből, abból ami éppen van. Akinek nincs éppen kéznél vad, kertiekből is készíthető vagy vegyesen. Én úgy szeretem, ha van benne elég sok vadsóska, savanykás íze kell és édesítésnek, nem vad ugyan, de édes alma. A többi pedig ami éppen fiatal, friss, virágzás előtti, vadlevél és még nem keserű. Bár aki gyomorkeserűnek szánja.... Lehet tyúkhúr, pongyola pitypang, salátaboglárka, cickafark, útifű levél ezekből keveset, mert keserűek lehetnek, elég sok fiatal csalánhajtás (jó a tudat hogy milyen egészséges, de a sok elronthatja az ízét) no és a csabaíre vérfű se maradjon ki. Pici mentalevél, vad vagy kerti még nagyon fel tudja dobni. No meg kell tiszta víz. Arányok? Nincs abszolút tuti, az ízlés diktál. Nekem mindig más lesz, és mindig finom. Ha van, teszek bele akácszörpöt, bodzaszörpöt, mentaszörpöt. De idén egy csepp sem maradt. Ebbe most éppen vadsóska, bébi hárslevél, bébi bükklevél (öreg már nem jó a falevelekből), csalán, egy két pitypang levél és édes alma került, és ment a turmixgépbe.
egy régebbi zöld ital az erdőkóstoló blogon
↧
Szilvalekváros, borsos, töpörtyűs batyu
Nagymamám készítette egykor Decsen, a Sárközben ezt az édes szilvalekváros, ám sós-borsos töpörtyűs, töltött batyut. Még, ha első olvasatra nem is illik össze az édes és a sós-borsos, nálunk teljes körű családi kedvenc volt. Gyakran második fogásként szerepelt a kolbászos bableves vagy gulyás leves vagy hosszú lével főzött csirkepörkölt csusza tésztával után. Hogy mi köze az erdőhöz? Nos le akartam írni ezt a receptet, de a szilvalekvárban is van bőven vadon gyűjtött szilva, még ha nem is igazi vad, csak kivadult.
Hozzávalók:
Tészta:
50 dkg liszt
20 dkg jófajta töpörtyű (a kemény bőröket ki kell szedni) ledarálva vagy botmixerrel pépesítve
3 dl langyos tej, benne kis cukorral 3 dkg élesztő felfuttatva
1 tojás
2 csapott teáskanál só
1 csapott teáskanál őrölt bors
(+ 1 tojás fehérje (ragasztáshoz) majd a sárgájával együtt a kész batyuk lekenéshez)
A tészta hozzávalóiból alaposan ki kell dolgozni a tésztát. Én kézzel készítem. Ha összeállt, 1 óra kelesztés, majd újragyúrás, és az alább látható módon a batyuk kivágása, töltése natúr, házi szilvalekvárral. A batyuk sarkait érdemes megkenni tojásfehérjével, hogy jobban összeragadjanak.Végül tepsibe téve meg kenni felvert tojással, és mehet sütőbe.
A szilvalekvár igazi, hozzáadott cukor nélkül főtt, sűrű, sütésálló lekvár. Régen családi főzés volt, közös magozás, majd egy-két napos kevergetés egy nagy üstben, és még emlékszem rá, hogy cserép köcsögben is tett el nagymamám. Azok milyen igaziak voltak! De persze később már ő is befőttes üvegbe tette. Én most egy nagy fazékban, gázsütőben készítettem a lekvárt jó sűrűre, talán a szabad tűzi kis füstös íz hiányzik csak belőle.
↧
Természet ízei kiállítás, Pécs
↧
Mezei sóskás bulgursaláta, kerek repkény virággal, főtt tojással, citromborsos öntettel
A mezei sóska (Rumex acetosa) és a sóskák közül még igen finom juhsóska (Rumex acetosella) nem csak főzve, hanem nyersen, salátába is finom. A kerek repkény (Glechoma hederacea), virágos hajtása is használható, főképpen főzve, de virágából egy kicsi az alábbi salátába, ami önálló ételként is megállja helyét.
Hozzávalók:
Bulgur leforrázva (megpuhul) vagy főzve
apróra vágott mezei sóska vagy juhsóska
felkockázott alma
apróra vágott főtt tojás
szósz /öntet: tejföl citromborssal, pici sóval, csepp csipkeecettelízesítve
kerek repkény virág
 |
| mezei sóska |
 |
| kerek repkény |
A kerek repkényt nyersen kis mennyiségben, és inkább főképp főzve ajánlott enni, íze elég karakteres, régen vadpetrezselyemnek is hívták. Érdemes más semleges ízű hozzávalóval keverni. Vesebetegség és terhesség esetén nem ajánlott fogyasztása.
 |
| kerek repkény |
↧
↧
Gombatartósítás 5. Mezei szegfűgomba konzerv és szegfűgomba leveskonzerv készítése
Berobbant a mezei szegfűgomba, így jutott elég sok. Egyszerre nem fogy el, sajnos az a baj az erdei-mezei gombákkal, hogy vagy sok van, vagy nincs. Ha sok van, akkor érdemes konzerválni. Lehet szárítani, ez jó megoldás sok fajnál, pl. a mezei szegfűgombánál is. Lehet nyersen, félkészen vagy készételként fagyasztani, aki különlegességre vágyik lehet kovászolni, marinálni, vagy sóban eltenni. És persze van még a gombabefőtt savanyított vagy sós lében hőkezeléssel.
Szegfűgombából ezúttal sós lében készítettem befőttet vagyis házi konzervet. Pici sós, babérleveles lében főzés után, kifőzött üvegekbe tettem lével együtt, forrón a gombát. Kifőzött tetőkkel lezártam. Lehet száraz dunsztba vagy vizes dunsztba tenni, én visszatettem az üvegek kifőzéséhez használt forró vízbe kihűlésig a kész üvegeket. Kérdés mennyire sós. Annyira, hogy csak hígítva használható a leve, vagy a gomba a léből kivéve egy zöldségekkel előfőzött levesbe tehető vagy szendvicsre, szószba is finom.
Szegfűgomba leves konzerv. Ugyanígy készült, mint fent írtam, csak apróra vágott zöldségekkel petrezselyemmel és pici fokhagymával főzve. Sózás az ehetőnél nem sokkal sósabban, de a lé kevés rajta egy leveshez, így hígítva lesz majd kellemes. A leves elkészítése a konzervből. Apróra vágott fokhagymát zsiradékon megpirítok, aki piros paprikásan szereti, a paprikát a zsiradékra tegye, hogy a paprika kiadja a színét. Majd vízzel felöntöm és főzöm kicsit, ezután megy hozzá a szegfűgomba leves konzerv. Kellemesen sósra hígítva felforralva, lisztgaluska betéttel (1 tojás, liszt, amennyit felvesz, hogy keverhető nokedli sűrűségű legyen, pici só). Ezt időhiányos időkben használom majd egy gyors ebédhez.
További konzervek az Erdőkóstoló blogon:
A gombakonzerválásról másoknál:
↧
Közönséges borbálafű (Barbarea vulgaris) finom, ehető vadnövény bemutatása
Kóstolni való, finom saláta és főzeléknövény, aminek levelei egész évben megtalálhatók és gyűjthetők. Legfinomabb persze virágzás előtti levele, mint szinte minden vadnövény esetében, aminek a levelét gyűjtjük. Enyhén csípős tőlevelei akár egész télen is szedhetők, ha nincs hó. A téli gyűjthetőség és a csípős levelek miatt máshol téli tormának vagy téli zsázsának is nevezik. Borbálafűnek is azért hívják - utalva Szent Borbálára - mert a bajban, az éhezőnek minden évszakban "segített".
 |
| Borbálafű (Barbarea vulgaris) virágzó töve erdőszélen, erdei út mellett |
A keresztesvirágúak közé tartozó évelő növényt termesztik is, de vadon is sokfelé előfordul tápdús, nedvesebb helyeken, pl. erdőszéleken, cserjések szélén, füves udvarokban, zavartabb réteken, kerítések melletti gyepsávokban.
Jellegzetes csípős ízét mustárolaj glikozid (glikozinolát) tartalma adja, ami fertőtlenítő hatású, baktériumok, gombák és vírusok ellen ható anyag. Régen U-vitaminnak is nevezték. Ez az anyag más káposztafélékben is megvan, és a növények egyéb vegyületeivel együtt (flavonoid, vitaminok) hatva fontos a betegségek megelőzésében.
Ellenjavallat: Nagy mennyiségben nem ajánlott fogyasztani, vesebetegek kerüljék fogyasztását.
Gyűjtése: Gyűjtését a növények felismerésében haladóknak ajánlom. Virágzás előtt kell gyűjteni leveleit, ezért virág nélkül is biztosan fel kell ismerni. Mindig a a tőrózsa külsőbb leveleit jó gyűjteni, a közepét ne bántsuk, akkor a tő folyamatosan belülről növeszti a friss leveleket. Ha a virághajtást nem hagyjuk kifejlődni, akkor még tovább gyűjthetünk jó ízű leveleket egy tőről. Virágzás után, ill. az idősebb levelek kesernyések lehetnek, ezeket előfőzve, főzőlevet leöntve használhatjuk. Ehető a virághajtás is, bimbósan vagy kinyílva is. Szép dísz egy salátában szendvicsen is, de főzve is jó.
 |
| Borbálafű (Barbarea vulgaris) virágzik az erdőszélen |
 |
| Borbálafű (Barbarea vulgaris) tőlevele |
Szabó L. Gy.: Melius gyógyés élelmiszer növénykönyvében ezt írtja a növényről:
147. Barbarea vulgaris R. Br. – BRASSICACEAE -borbálafű
Barbareae herba
Honos mérsékelt égövi Ázsiában, Európában, Indiai-szubkontinensen, É-Afrikában, két- vagy többéves,
ártéri szegélytársulásokban, erdőszéleken elég gyakori.
Hatóanyag: glikozinolát, flavonoid
Alkalmazás: sebgyógyító balzsamokban.
Előfőzést követően nem keserű, salátának, főzeléknek készíthető
Leírása:
A keresztes virágúak családjába tartozó 30-100 cm magasra növő élénk kénsárga virágú, hosszú becőtermésű, szórt állású szárlevelekkel rendelkező növény. Amit gyűjtünk, a tőlevei tőlevélrózsát alkotnak, szárnyasan hasogatottak, sokszor teljesen a középsó levélérig behasítottak (ld. fotó fent), a levélszárnyak lekerekítettek, a levélvégeken szinte teljesen kerekdedek. A tőlevél legutolsó, csúcs levélszárnya legtöbbször jóval nagyobb, mint a többi. Levelei tehát igen jellegzetes alakúak, és fontos, hogy szőrtelenek. Levélszínük inkább sötétzöld és fényes zöld. Akinek a szeme jó, kis gyakorlattal felismeri. Addig pedig vessük a kertbe, vagy még balkonládába is lehet. Virágzása : április-május, termésérlelés: május vége június.
Mivel téveszthető össze a faj:
Családjában több hasonló, sárga virágú és némileg hasonló levélzetű faj van. pl. zsombor (Sisymbrium) fajok, repcsény (Erysimum) fajok. Tőlevelei a vízpartokon növő, bár nem sárga, hanem fehér virágú kakukktormák (Cardamine) leveleire is hasonlítanak. A családjában több más ehető is van, de vannak mérgezők is pl. a violás repcsény. Mérgező hatásáról a Gertrud Scherf ír "Vadon termő zöldségek és gyümölcsök" c. könyvében.
Borbálafű receptek:
Taste the wild receptek angolul
Foraging foodie wintercress-recipes
Sacred Earth - foraging - Wintercress
 |
| Kép forrása: Flowery Prose |
Felhasznált irodalom:
Szabó L. Gy.: Gyógynövények és élelmiszernövények A-tól Z-ig
Gertrud Scherf: Vadontermő zöldségek és gyümölcsök
Eva-Maria Dreyer - Wolfgang Dreyer: vadnövények bogyók és gombák felismerése gyűjtése felhasználása
Király G. (szerk.): Új magyar füvészkönyv I.
Király G., Virók V., Molnár V. A. (szerk.): Új Magyar füvészkönyv II.
Mérgező fajok listája (Kanada)
Barbarea vulgaris - Plants For A Future
↧
Sárga gévagomba kockák fokhagymás krumpli pehelyben pirítva, sóskás salátával
Az egyszerű, gyors elkészítésű ételek között is vannak, amik vetekednek a konyhaművészet akár egész nap készített remekeivel. Ez a gyors gombás étel-"ke" is közéjük tartozhatna.
A gévagomba nagy kedvencem, egy gyors ebédhez pedig így kiváló.
 |
| Pirított gévagomba, fokhagymás, sós, borsos burgonyapehelybe forgatva |
Elkészítése:
A gombát, ami elég fiatal, puha volt, megtisztítottam, kockára vágtam, picit besóztam, borsoztam. A sótól picit nedves lett a gomba felülete és ez épp elég volt, hogy a bolti (ajaj, rendes konyhában ez nem illik, mű étel) krumpli pehely ráragadjon és kis bundát kapjon (mert erre jó a krumpli pehely, krumpli pürének nem). Majd a gombakockákat kevés zsiradékon, két duci gerezd fokhagymával alaposan megpirítottam. Frissen tálalva a végeredmény morzsás, roppanós burok, belül puha gomba, nagyon finom. Körete sóskás saláta, natúr joghurttal leöntve. A sóska savanykás íze miatt más fűszer nem is kell a salátára, de bármilyen idény salátával jó. Vajas pirítós járt még mellé. Krumpli pehely helyett kukorica liszt - pici kukorica dara keverékével is készítettem már, de ez jobb.
A gévagomba idős példányai nem ehetők, el sem kell hozni a fákról, ez finom puha volt, látszik a képen is
 |
| Sárga gévagomba fiatal példányok ehetők 20 perc hőkezelés (sütés, főzés) után |
A sárga gévagomba a Netgombászon
↧