A vad növények és persze medvehagyma gyűjtéséhez:
Sok múlik rajtunk is, hogy elmegyünk-e azok mellett akik pusztítanak. Sok múlik azon, hogy akik maguknak szednek hogyan teszik azt. Sok múlik azon, hogy az erdőtulajdonos és a hatóság kinek ad engedélyt tömeges gyűjtésre erdejében. Sok múlik azon is milyen módon, formában (mely részét) lehet egy növénynek gyűjteni, árulni.
Pl. a medvehagyma levelét a töve és hagymája nélkül? Vagy a medvehagymát szinte tövestől kiszedve, és pláne hagymát tömegesen árulva ? Természetesen nem ez utóbbi.
Szaporításhoz - még akkor is, ha két három év, amíg nagyobb levelű, igazi medvehagyma tövek lesznek - én a magról szaporítást javasolom. És aki nem akar pusztítani, az magot rendeljen, magról szaporítson magának saját kertjében. Aki olyan szerencsés, hogy medvehagymás erdő közelében él, az pedig gyűjtsön nyugodtan, de csak kb. háromnegyedben letépve a levelet, mert akkor a tő biztosan nem pusztul el és még az évben is tud virágozni, termést érlelni. És figyeljen, hogy mások se pusztítsanak.
És amit már korábban is írtam a gyűjtés íratlan és írott szabályai törvényei:
Fontos, hogy mindenki úgy gyűjtsön bármilyen növényt, ehető, vad növényt vagy gyógynövényt, hogy ugyanott, ugyanazt jövőre, vagy hosszú távon is megtalálja, vagyis az egyed és a faj állománya túlélje a gyűjtést.
Mindig csak annyit gyűjtsünk, amit maradéktalanul fel tudunk használni.
Soha ne húzzuk ki gyökerestől a növényt, mindig hagyjunk elegendő levelet vagy virágot az egyed túléléséhez, szaporodásához. (Gyökereket, hagymákat csak a nagyon gyakori fajok esetében, és kis mennyiségben gyűjtsünk egy-egy területen.)
Ne tépjük, nyúzzuk, húzzuk, hanem ollóval vágjuk le a gyűjteni kívánt növényi részeket (kivéve persze a könnyen leváló terméseket).
Az élőhelyet, ahol gyűjtünk ne tapossuk össze. Sáros, vizes területen különösen vigyázzunk erre. Réteken, kaszálókon, a tulajdonos engedélyével, a rétet nem összevissza járkálva, taposva (különösen nem kaszálás előtt letaposva) gyűjtsünk.
Fákról, bokrokról csak a virágot, termést, ágak letörése nélkül szedjük. Rügyeket, hajtásokat oldalhajtásokról és ne a vezér (csúcs) hajtásokról gyűjtsünk.
Területileg ritka növényeket ne gyűjtsünk, csak a gyakori fajokat. Aki rendszeresen gyűjt az tudja, mely fajok ritkák ott, ahol gyűjt. Fontos ezek kímélete, állományuk túlélése, esetleg szaporodás érdekében.
Tiszta helyről, tiszta, egészséges növényi részeket gyűjtsünk.
Törvények:
A vadnövény-gyűjtést természetvédelmi törvények és az erdőtörvény szabályozzák:
1. A TERMÉSZETVÉDELMI TÖRVÉNYEK alapján:
Védett növényt tilos gyűjteni. A jelenleg hatályos jogszabályok (1996. évi LIII. törvény 38. § (1) a) pontja) a védett természeti területen történő gyűjtést, és a gyűjthető mennyiséget is szabályozzák. Védett területen csak engedéllyel lehetséges a gyűjtés. Az engedélyt a területileg illetékes Zöldhatóságtól (Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség) lehet kérelmezni. A teljes törvény itt olvasható: 1996 évi LIII törvény a természet védelméről.
Vonatkozó 38. § (1) a) pont:
38. § (1) Védett természeti területen a természetvédelmi hatóság engedélye szükséges különösen:
a) kutatás, gyűjtés, kísérlet végzéséhez, kivéve, ha a kutatást országos jelentőségű védett természeti területen az igazgatóság végzi;
2. AZ ERDŐTÖRVÉNY alapján:
Nem védett erdőkben a növénygyűjtés erdei haszonvételnek minősül. Az erdőről, az erdő védelméről és az erdőgazdálkodásról szóló 2009 évi XXXVII. törvény 68. § f) és 69. § (7) pontja értelmében állami erdőben az egyéni szükségletet meg nem haladó, mennyiséget, erdő talaját és biológiai sokféleségét nem károsító módon lehet gyűjteni
A teljes törvény itt olvasható: 2009 évi törvény az erdőről, az erdő védelméről és az erdőgazdálkodásról
A vonatkozó paragrafusok az erdőtörvényből:
Az erdei haszonvételek általános szabályai:
68. § Erdei haszonvételnek minősül:
a) a fakitermelés;
b) az erdészeti szaporítóanyag gyűjtése;
c) a vadászati jog gyakorlása vagy hasznosítása az e törvény hatálya alá tartozó területen;
d) az elhalt fekvő fa és gally gyűjtése, illetőleg elhalt, száraz ág nyesése;
e) a kidöntött fáról történő fenyőgally, toboz és díszítőlomb gyűjtése;
f) a gomba, vadgyümölcs, virág, illetőleg gyógynövény gyűjtése;
g) a bot, nád, sás, gyékény termelése és fű kaszálása;
h) a méhészeti tevékenység;
i) a fenyőgyanta gyűjtése;
j) cserje kitermelése, élő és elhalt cserjék hajtásainak gyűjtése.
69. §
(1) Az erdei haszonvételek gyakorlása nem károsíthatja, illetve veszélyeztetheti az erdő biológiai sokféleségét, felszíni és felszín alatti vizeit, talaját, természetes felújulását, felújítását, a védett természeti értéket, valamint az erdei életközösséget.
(2) Az erdőgazdálkodó az erdei haszonvételeket e törvényben meghatározott feltételekkel gyakorolhatja.
(3) Az erdei haszonvételnek minősülő vadászati jog gyakorlására, hasznosítására a külön jogszabály rendelkezéseit az e törvényben foglalt kiegészítésekkel kell alkalmazni.
(4) A 68. § b), valamint d)-j) pontjai szerinti erdei haszonvételek gyakorlásának feltételeit - amennyiben jogszabály másként nem rendelkezik - az erdőgazdálkodó jogosult meghatározni.
(5) A földalatti gomba fajok az erdőgazdálkodó engedélyével, az e törvény végrehajtására kiadott jogszabályban előírtak szerint gyűjthetőek.
(6) Az erdei életközösség védett fajai fennmaradásának és fejlődésének biztosítása érdekében az erdészeti hatóság - hivatalból vagy a természetvédelmi hatóság megkeresése alapján - korlátozza vagy megtiltja erdőben a cserjék kitermelését, az elhalt, fekvő fa és gally, valamint élő és elhalt cserjék hajtásainak gyűjtését.
(7) Az erdőgazdálkodó köteles tűrni - ha jogszabály másként nem rendelkezik - az egyéni szükségletet meg nem haladó gomba, vadgyümölcs, gyógynövény állami erdőben való gyűjtését.
Magántulajdonú erdőkben a tulajdonost illik megkérdezni, kérni engedélyét. Hogy mely erdők magántulajdonúak, arról mindenki saját környezetében tájékozódhat.
