Csipke-, kökény-, vadalmaecet és társaik - Vadgyümölcs-ecetek készítése házilag

Régen szinte mindenhol házilag készült az ecet, és szinte mindenféle gyümölcsöt felhasználtak ehhez, de leginkább a vadalmát és a vadkörtét. Voltak olyan települések is melyek ecetkészítésre specializálódtak, házaló ecetárusaik árulták a különféle eceteket. Aztán a nagyüzemi ecetgyártás kiszorította a házit. Pedig nagyon finomak a házilag készített ecetek, és még annál is finomabbak a házi vadgyümölcs ecetek. Már nem először írom, hogy ezek aromásabbak a termesztett gyümölcsöknél, szerintem. Készítettem is bőven, többfélét. Hígítva, italként is lehet őket inni, annyira finomak, és valószínűleg fogom is így fogyasztani többségüket, mert a citromléhez hasonlóan egészségesek. Persze salátákhoz és más ételek savanyításához is jók lesznek.

Készítésük egyszerű, csak gyümölcs, cukor, víz, meleg idő és némi, napi kevergetés mellett, várakozás kell hozzá. A gyümölcsöket apróra vágva, a puhábbakat pépesítve, jó félig töltöttem egy-egy befőttes üveget. Volt háromliteres, egyliteres és ötliteres is. Majd feltöltöttem felforralt, majd langyosra lehűlt vízzel annyira, hogy maradjon hely az erjedő, habzó anyagnak is, tehát nem teljesen tele. Majd literenként legalább két evőkanál cukrot adtam hozzájuk. Amelyiknek cukortartalmát kevesebbnek gondoltam, mint pl. a csipkéét, ahhoz 4 kanállal is tettem. Magasabb cukortartalommal erősebb ecetet kapunk. Az üvegeket tüllhálóval lekötöttem, és napos meleg helyre tettem. Én éjszakára sem vittem be, csak letakartam, mert túl sok volt, de ajánlott éjszakára is melegre tenni őket, mert a hidegben leáll az erjedés.

Készítettem vadalma, vadkörte, csipkebogyó, áfonya, kökény, szilva, szeder és füge ecetet is. Mindegyiknél elég gyorsan megindult az erjedés. Amikor a forrás megállt, már nem habzott, nem pezsgett, letisztult és megkóstolva is ecet volt, késznek nyilvánítottam őket. Többszörös rétegű tüllhálón, többször leszűrtem. Végül egy ülepítés után, az üledékmentes, tiszta levet üvegekbe töltöttem. (Ha benne marad a seprű, az üledék elkezdhet újra forrni.)

Értékelésük:

Mindegyik más ízű, benne van gyümölcs aromája, illata és gyönyörű színük lett. Mindegyik különleges. Nálam a sorrend: vadalma, áfonya-kökény, vadkörte, füge és a többi. Mindegyik bőven veri a bolti eceteket, bár persze egyik sem annyira erős. Ha valaki erősebbre szeretné készíteni, akkor leszűrés után ismét adjon a léhez cukrot, literenként 2-3 kanállal, és erjessze újra.

Tippek:

1. Minden hulladék (de nem penészes) gyümölcsből lehet készíteni ecetet. Én az aszalásnál visszamaradt csutkákat, a vadalmavízből és vadkörtecsűgörből leszűrt gyümölcsöt, és a túlérett gyümölcsöket is felhasználtam. Még most is készül egy-két üveggel.

2. Először celofánnal kötöttem le az üvegeket, hátha még forrdogálnak, nehogy robbanás legyen belőle. Ha még forr, a celofán kipúposodik. Ilyenkor érdemes visszaönteni a befőttesbe és kitenni a napra ismét.

3. Ecetkészítésről itt is, ami egy régi szakácskönyvből lehet stílusa alapján, de a forrást nem adják meg. Itt olvastam, hogyan tartósíthatók a házi ecetek. A csak nyakáig töltött palackokat szintén nyakukig vízbe állítva, fél órát forraljuk, majd a vízben hagyjuk kihűlni. A nagyobb mennyiségben készített alma és vadkörteecetemmel ezt én is meg fogom tenni.

4. Ugyanitt olvastam, hogy fagyasztásos technikával is lehet erősebb ecetet elkülöníteni a házi ecetünkből, ezt is kipróbálom majd.

5. Egészen nagy mennyiségben tölgyfa hordóban javasolt ecetet érlelni. Kis mennyiségben én a befőttes üveget javasolom. Fém, mázas vagy műanyag nem jó, hátha kiold valamit az ecet ezekből.

6. Ahol kemény a víz, ott érdemes forralt, majd lehűtött vizet használni.